Századok – 1972
A történelemoktatás kérdései - Gaál György: A magyar történelem tanítása Jugoszláviában 146/I
A MAGYAK TÖRTÉNELEM TANÍTÁSA JUGOSZLÁVIÁBAN 147 a harmadikban heti 2 órában, a negyedik évben pedig már nem szerepel a történelem a tantárgyak között. A szakközépiskolákban az első két évfolyamban heti 2 — 2 óra történelmet tanítunk. Általános iskoláinkban a VI., VII. és VIII. osztályban ugyancsak heti 2 — 2 órában tanítunk történelmet. Tanáraink állandóan panaszkodnak a heti óraszám alacsony voltára, főleg az általános iskolában és a szakközépiskolákban. Nem lehet kétségbe vonni e panasz jogosultságát, viszont diákjaink túlterheltsége nem teszi lehetővé, hogy ezen az óraszámon változtassunk. > A magyar történelem a szerb-horvát tannyelvű iskolákban A Szerb Szocialista Köztársaság azon általános iskoláiban, ahol a tanítási nyelv a szerb-horvát, a jelenlegi tanterv 1959-ben lépett életbe. Ha tóteleit elemzés tárgyává tesszük, a következő, direkt utalásokat találjuk benne a magyar történelem anyagára: A mohácsi vész, a törökök előretörése Közép-Európában. — Az 1848-as óv forradalmai Európában és hazánk területein. — Az 1867. évi kiegyezés. — A szerbek ós horvátok közös harca Bécs és Pest ellen. — Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása és a Szerb-Horvát-Szlovén állam keletkezése. Ha bepillantunk a tankönyvekbe, látjuk, hogy ez a szűk keret valamennyire kibővül. Az első információkat a magyarokról a szerb kisdiák a hatodik osztályban kapja, mégpedig a horvát történelemmel kapcsolatban. A nyolc soros közlemény a következő: „А IX. század végén új nép vándorolt be Pannóniába, — oda, ahol valaha a hunok, majd később az avarok éltek, — az ugor vagy a magyar nép, amely Ázsiából jött. Nomád életmódot folytattak és lovasságukkal a szomszéd népeket támadták. Tomiszláv visszaverte támadásukat Horvátország ellen. Harcolva a magyarok ellen, ő csatolta országához a Száva menti Horvátországot, saját országhatárát kibővítve egészen a Dráva folyóig."1 A horvát állam bukásával kapcsolatban, Péter király halálának leírásakor ezzel a szöveggel találkozunk: „Harcban a magyar királlyal, 1097-ben a Gvozd hegységben esett el, e hegységet a király nevéről Petrova Gorának nevezték el. Amikor Kálmán magyar király 1102-ben újabb hadjáratot indított Horvátország ellen, a nemzeti nemesség belátta, hogy nem tud neki ellenállni; elismerte fennhatóságát. Így lépett be Horvátország a magyar állam keretébe. Ott megőrizte ugyan sajátos helyzetét, de függetlenségét elveszítette."2 Megemlíti a tankönyv a magyarokat a szerb állam megújulásával kapcsolatban is, kiemelve, hogy Caslav, aki a bolgárok alól szabadította fel országát, „új ellenséggel volt kénytelen szembeszállni, a magyarokkal, akik már előbb a horvát területeket is támadták. Egyes források szerint a magyarokkal folytatott harcban esett el."3 Bosznia történelmét vázolva, a tankönyv szerzője 11 soros bekezdésben — „A magyar befolyás" alcím alatt — tárgyalja az 1102 ós 1167 közötti időszakot, megállapítva, hogy Horvátország után nemsokára Bosznia is magyar fennhatóság alá jutott, és hogy a magyar király e tartományban Borics bánt juttatta hatalomra. Kulin bán nevével kapcsolatban a diákok megtudják, hogy Bosznia, Bizánc ellen harcolva, újra Magyarország felé közeledett, mert az Bizánc régi ellenfele volt.4 1 Dr. Ivan Bozic : Istorija za VI. razred osnovne Skole. Trece izdanje. Zavod za izdavanje udzbenika, Beograd. 1969. 151. 1. 2 Uo. 154. 1. 3 Uo. 158. 1. 4 Uo. 174. 1. 10*
