Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

1482 KRÓNIKA gazdasági életnek (kommunális szerkezet, közlekedés, gyárak és hitelintézetek száma stb.), mindenütt töretlen és egyenesívű előterörésnek lehetünk tanúi. Változik a város topográfiailag, megváltozik nópességösszetétele, társadalmi struktúrája s a foglalkozások arányai. (Pl. az 1890-es 37 OOO-ről 1910-re a nagyipari munkások száma 128 000-re emelkedik, ugyanerre az időre a kezdeti 43,6%-ról 63,6 %-ra nő az iparban, közlekedésben, kereskedelemben foglalkoztatottak aránya.) A lakosságnövekedés döntő hányada a bevándorlás eredménye, ami migrációs szempontból további intenzív húzóerőt jelent. E húzóerő hatását mégjobban mutatja a meginduló és felfutó peremkerületi fejlődós. A város fejlődésével együtt alakulnak ki a városias kóp mellé a városias problémák; lakáshelyzet, közlekedés, a kommunális járulékok lemaradása az igények mellett. Az első világháború után megváltozik a főváros történeti szerepe is; 1920 után Budapest nem „csupán" főváros, hanem az egyetlen igazán városias város az országban, a gazdasági és politikai egyensúlyzavar sokféle terhével megrakottan. A két világháború közti időszak növelte a világvárossá fejlődött főváros fény—árnyék jelenségeinek számát ós súlyát. Budapesten a csak itt megtalálható problémák mellett csaknem minden reprezentálódik, ami az országra jellemző, — csak még közvetlenebbül érzékelhetően. Budapest történeti szerepének másodszori változása a szocialista fővárossá válással következett be. A főváros az ország lakossága 1/5 részének lakóhelye és még nagyobb hányadának munkahelye. Arculatának alakulásán vógigkövethetőek a bekövetkezett változások és az emberek számára az alapvető történelmi átalakulás számos jele Budapesten mérhető. Nagy-Budapest kialakítása pedig döntő lépést jelentett a város életében (gyárak számának, az iparban foglalkoztatottak arányának emelkedése, jelentős munkásmozgalmi hagyománnyal rendelkező rétegek bekapcsolódása a város vezetésébe és mindennapi vérkeringésébe). Persze mindezzel együtt járt és jár a város gondjainak megnövekedése. A városias jellemzők egyenlő mértékű kialakítása, a közlekedés, a szociális intézményekkel való egyenlő ellátottság, egyáltalán a különböző városrészek egyenragúsítása, több mint húsz éves gond, melyek megoldása — éppen az utóbbi évek eredményei nyomán — sokhelyütt most került elérhető közelségbe. A kiállítás ill. rendezőinek céljai és dilemmái a bonyolult kérdésfeltevéssel kapcsolatban — hogy ti. mit lehet mindebből valósághűen és követhetően bemutatni az adott feltételek között — világosan érzékelhetőek a látványból magából. Az alapvető cél — melyet a kiállítás rendezői tudatosan követtek — az volt,, hogy a modern várostörténeti múzeológia sokféle eszközével „háromdimenziós történelemkönyvet" nyújtsanak át a látogatóknak, s ebben bemutassák az eltelt száz év társadalom-, politika-, gazdaság-, kultúra- és életmódtörténetét. Mégpedig úgy, hogy a hangulat és légkörteremtés, valamint a történeti mondanivaló összefüggése világos legyen a látottakból s ugyanakkor differenciálhatóan követhető legyen a város kifejezetten urbanizációs fejlődéstörténete. S eközben mindenütt utalni a történeti valóság alakulásában a személyek és események összefüggésére. Képet kívánt a kiállítás nyújtani a város történetében szerepet játszó osztályok és rétegek életmódjáról a várostörténet és a munkásmozgalom fejlődésének összefüggését kellően érzékeltetve. E célok alapján fogalmazódott meg a kiállítás alapvető mondanivalója a következőkben: Budapest története egybeesett' az ország történetével; Budapest a magyar munkásmozgalom bölcsője, a fő harcok és a győzelem fő szintere és gócpontja; a világvárossá fejlődés összes mozzanata végigkövethető a város történetében; a városlakó osztályok és rétegek társadalmi helyzetének és szerepének mozgása-változása a főváros fejlődésének egyik döntő meghatórozója. A „Budapest 100 éve" kiállítás anyag-kiválasztásánál a fő hangsúly a legkülönbözőbb típus-tárgyakra, korabeli fotókra és dokumentumokra esett. A bemutatás eszközeiben a hagyományos és az újszerű megoldásokat egyaránt felhasználta (a korabeli