Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

1478 KRÓNIKA elemzése nem feledtetheti velünk túlságosan ahisztorikus megközelítését, mely a közgazdasági elemzést kissé időn s a történeti összefüggéseken kívül helyezte. A Csehszlovákiával foglalkozó két tanulmány erősen közgazdasági jellege következtében a vita elsősorban a történeti összefüggések bemutatását hiányolta; többen rámutattak, hogy nem lehet a csehszlovák gazdasági fejlődóst megérteni és magyarázni olyan alapvető összefüggések feltárása nélkül, mint amit például a 20-as években a dunavölgyi országok politikai ellentéte s ennek gazdasági következményei (protekcionizmus) jelentettek, vagy a német gazdasági és politikai nyomás, mely a 30-as években adta meg a dunavölgyi országok gazdasági fejlődósének szélesebb kereteit. Erősebben gazdaságtörténeti volt Berend T. Iván és Rátiki György tanulmánya, melynek első része a magyar fejlődés problémáit vetette fel, a második részben pedig a fejlődés számszerű eredményeit összegezték. A probléma körül elsősorban a Monarchia felbomlásából s az első világháborút követő területi változásokból következő adaptációs nehézségeket emeltek ki. Egyidejűleg a nemzetközi munkamegosztás átrendeződéséből fakadó következményekről szóltak, amelyek Magyarország mezőgazdasági piacának további jelentős csökkenéséhez vezettek. A kialakuló új gazdaságpolitika alapjában szűk nacionalista gazdasági szemléleten alapult, amely az adott körülmények között az ipar számára volt kedvező. A viszonylagos tőkehiány — (a 20-as évek nagyarányú külföldi kölcsönei ellenére is) — következtében azonban az iparosítás egyoldalúan importhelyettesítő volt, a fogyasztási iparágakra összpontosult, s nem tartott lépést a modern technika követelményeivel. A gazdasági válság viszont a jövedelmek és a piac egyensúly-aránya, az ipari árak összhangja, a pénzügyi és külkereskedelmi mérleg felborításával nemcsak a 20-as évek második felének konjunktúráját szüntette meg, hanem az egész fejlődési irányt és lehetőséget kérdésessé tette. A 30-as években a német piachoz való idomulás nemcsak a gazdasági kényszerhelyzetből, nemcsak politikai megfontolásból fakadt, hanem annak a körülménynek is következménye volt, hogy a magyar gazdaság a modern gazdaság igényei mellett elsősorban valami nagyobb gazdasági egységgel való erősebb kapcsolat révén mutatkozott fejlődésképesnek. Az előadást általánosan elismerően fogadták — hangsúlyozva, hogy ez kísérelte meg az ország fejlődését középeurópai összefüggésekben nézni —, a vita, vagy talán pontosabban a megjegyzések inkább az anyag második felére összpontosultak. Notel professzor és a konferencia másik magyar származású résztvevője, G. Ray, a londoni közgazdasági intézetből, úgy vélte, hogy az előadás túl szigorúan ítélte meg a magyar fejlődés egyes eredményeit. Különösen az oktatás és néhány iparág fejlődését ítélték meg pozitívabban a szerzőknél. Hiányolták továbbá az export és a termelés közötti összefüggés mélyebb illetve kvantitatívabb elemzését. A konferencia egyik legjobban sikerült, ténylegesen gazdaságtörténeti előadását E. Radice, az oxfordi St. Anthony's College tanára készítette. Radice kutatásai a középkeleteurópai országok hadigazdaságára összpontosulnak; a készülő nagyobb munka számára ebben a vonatkozásban már több fejezetet elkészített, s most benyújtott előadása ezeket a kutatásokat összegezte: Elméletileg a német gazdaságpolitikából és a Grossraumwirtschaft teoretikus koncepciójából indult ki; ez — Radice szerint — a telepítési politikát, s a gazdasági élet Németországnak történő alárendelését célozta. Nem lehet itt célunk Radice előadásának részletes ismertetése, hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ismeretünk szerint ilyen sokoldalú anyaggyűjtésen alapuló áttekintést a problémáról mind ez ideig senki nem készített. Radiee maximálisan kihasználta a rendelkezésére álló forrásokat, ugyanakkor kritikusan elemezte azokat s igyekezett világos, — bár tévedésektől nem mindig mentes — képet formálni belőlük. A telepítési politikáról s annak eredményeiről szóló fejezetét külön is ki szeretnénk emelni. Bár impozáns a klíringrendszer elemzése, a német adósságok feldolgozása is. A vitában első-