Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

KRÓNIKA 1477 mileg nem adekvát — bírálata a fejlődés elégtelensége miatt, ugyanakkor a burzsoázia által hirdetett korabeli nacionalista gazdaságpolitika elfogadása. Ludovik Berov professzor Bulgária fejlődését foglalta össze. Bár aligha állíthatjuk, hogy Bulgária fejlődése viszonylag lassúbb lett volna az adott időszakban, mint két balkáni szomszédjáé, Berov előadása kritikusabb volt korábban említett kollégájáinál. Véleménye szerint az 1912 —18-as időszak fordulópontot jelentett Bulgária gazdasági fejlődésében. A mezőgazdaság nem tartott lépést a népesség növekedésével, a termelékenység továbbra is alacsony volt, folytatódott a birtok-aprozódás, így az egy főre eső jövedelem csökkent. Annál is inkább, mivel a mezőgazdasági túlnépesedést az ipar nem tudta felszívni, annak ellenére, hogy protektiv vámokkal és más kezdvezményekkel az állam igyekezett az ipar fejlődésót előmozdítani. Általában a fejlettségi szint még alacsony volt, talán a legalacsonyabb Európában, amelyet a német gazdasági orientáció csak elmélyített. Berov utalt arra, hogy az életszínvonal nem növekedett — ezt a lényeges szempontot a két világháború közötti fejlődés megítélésében a korábban említett dolgozatok elmellőzték — ,s befejezésül arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmigazdasági rendszer kimerítette a lehetőségeit. Csehszlovákia fejlődését két anyag is tárgyalta. Zora Pryer, a yale-i egyetem docense egyedülálló statisztikai elemzése igen nagy elismerést váltott ki az erősebben közgazdasági, mint történelmi érdeklődésű résztvevőknél. A tanulmány elsősorban a lehetséges fejlődési stratégiákat vizsgálta, arra a következtetésre jutva, hogy az iparosodott, sőt az adott viszonyok között túliparosodott Csehszlovákia csakis a külkereskedelem fejlesztésében találhatta meg a kibontakozás lehetőségét. A húszas években Csehszlovákia ténylegesen gyorsabban fejlődött, mint a többi ország Közép-Kelet-Európában. Zora Pryer ezt a fixtőke és az export alakulásával is bizonyította. Az új agregát számítások szerint ez gyorsabb mint a teljes termelésnövekedése, mint ahogy a 30-as évek kedvezőtlen konjunktúráját is elsősorban az idézte elő, hogy a beruházás és az export nem tudta elérni a válság előtti szintet. Pryer tanulmányának kimagasló része volt a külkereskedelem ós termelés közötti interdependencia mélyreható statisztikai elemzése. A cseh ipar az első világháború előtt vám segítségével fejlődött; komparatív előnye a világpiaccal szemben még a húszas években is érvényesült, más iparágak viszont már a húszas években is alkalmazkodási problémával küzdöttek. A harmincas években azokban az iparágakban kellett exporttámogatástnyújtani, amelyek relative kedvezőtlen helyzetben voltak, s tekintettel az importhelyettesítő intézkedésekre azt lehet mondani, hogy a gazdasági erőforrások elosztása kevésbé hatékony formában történt. Jaroslav Kreycy a birminghami egyetem docensének anyaga bizonyos értelemben a folytatását jelentette Zora Pryer előadásának, amennyiben a megszállt cseh területek {az ún. Cseh-morva Protektorátus) gazdasági fejlődésót vizsgálta. A kutatás komoly nehézségekbe ütközött. Nem csupán annak következtében, hogy a statisztikai források a háború miatt hiányosabbak mint korábban, de azért is, mivel a németek az ún. protektorátust a német birodalom részének tekintették, így például Németországgal folytatott kereskedelmének nagysága aligha rekonstruálható. Egészében, a német megszállás időszakában, jóllehet a foglalkoztatottság erősen emelkedett, a termelés 1940—42 között alacsonyabb volt, mint a háború előtt, és 1943-ban is aligha haladta meg azt. A belső strukturális átalakulás lényegesen jelentősebb volt. Az ipar termelése növelte részesedését — elsősorban a hadiipar fejlődése következtében —, a mezőgazdaság viszont visszaesett. Kreycy megpróbált becsléseket eszközölni a német tőke-elvonás nagyságára vonatkozóan. Számításai szerint a GNP (Gros3 National Product, nagyjából a nemzeti jövedelem) 20 —25 %-a ténylegesen a náciNémetországba került. Benyomásunk szerint Kreycy előadásának jónéhány új számítása, s a statisztikai források igen gondos