Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

KRÓNIKA 1475 A pénzügyi kérdésekkel foglalkozó tanulmányok egyöntetű elismerést váltottak ki, mindenekelőtt mivel bizonyos rendet teremtettek a különböző kölcsönök, adósságok, le- és felértékelések, törlesztések és kamatok dzsungelében. Rudolf Notel nagy pénzügyi szakértelemmel bontotta fel ós elemezte a tőkemozgás kisebb ciklusait, ismertette a népszövetségi kölcsönöket, a válság okozta pénzügyi zavart, a háború végére kialakult helyzetet. Notel véleménye szerint a húszas években a külföldi tőke beáramlása erősítette az országok gazdaságát és a belső tőkefelhalmozást, de tisztán pénzügyi szempontból túl nagy terhet rakott az országokra, mivel később a törlesztés és kamat túlhaladta a tőkebeáramlás összegét. A vita nagyraórtékelte a tanulmány számításait a hosszú-és rövidtávú tőkemozgásra, a fizetési mérlegre vonatkozóan, de felmerültek figyelemreméltó vitaszempontok is. A szűkebb pénzügyi és a szélesebb közgazdasági szempontok ugyanis nem mindig estek egybe. A népszövetségi kölcsönök valóban sikeresen hozzájárultak ' a pénzügyi stabilizációhoz, de a túlságosan ortodox pénzügyi politika következtében szanálási válságokkal jártak, s a gazdaság-konjunktúra egészét illetően szerepük már nem volt olyan egyértelmű, mint az Notel tanulmányából kitűnik. Hasonló erények kiemelése és vitás kérdések felvetése jellemezte Jancu Springier tanulmányának vitáját is. A szerző óriási fáradsággal szedte össze öt ország költségvetési I ós államháztartási adatait, dolgozta fel az adórendszert, a jövedelem- ós kiadási politikát. A kérdés: helyes volt-e a húszas évek ortodox pénzügyi politikája? — azonban ez alkalommal is felmerült és megválaszolása nem történt meg kielégítően. Módszertani és statisztikai problémák merültek fel Alice Teichová a kartellekre ós , a koncentrációra vonatkozó figyelemreméltó tanulmányával kapcsolatban. A tanulmány összehasonlító vizsgálatot próbált nyújtani az ipari koncentrációs processzusra vonat-I kozóan, elemezve a munkaerő-, gép- és tőkemozgást, összefüggésben a külföldi tőke szerepével. A statisztikai felvételek különbsége, az ipar és a kézművesipar nem világos vagy sok esetben eltérő megkülönböztetése következtében az adatok ismételt ellenőrzése vált szükségessé, ami esetleg a következtetések módosítását is maga után vonhatja. Hasonló kétely a monópóliumok szerepét és jelentőségét illetően is felmerült, figyelembe véve, hogy a kartell-fogalom túl általános és semmitmondó, egybemossa a komoly nemzetgazdasági jelentőségű monopolszervezeteket jelentéktelen ármegállapító vagy stabilizáló törekvésekkel. A vita a közgazdasági elemzés történeti kiegészítését igényelte, hogy az állami beavatkozás sajátos szerepót értékelhessék. Itt nemcsak a közgazdasági gondolkodásban, a belső osztályviszonyokban gyökerező különbségekről volt szó, hanem arról is, hogy a vita résztvevői nem teljesen azonosan ítélték meg az állami beavatkozás szerepét és hatását. Végül — bár nem új szempont — mégis ismételten felmerült a kérdés: a koncentrációs folyamatot mennyiben tekinthetjük a kelet-európai autochton gazdasági fejlődés következményének, s mennyiben a nemzetközi folyamatok egyszerű átültetésének. Ehrlich Éva újszerű közgazdasági mutatók kidolgozásával (elsősorban természetbeni mutatók segítségével) igyekezett a kelet-európai infrastruktúra fejlődését bemutatni, hangsúlyozva, hogy a kevésbé beruházásigényes ágazatok (egészségügy, kultúra) az infrastruktúrán belül viszonylag jobban fejlődtek, mint a közlekedés, kommunikáció. A mutatók kidolgozása elsősorban azt a kérdést vetette fel, mennyiben lehet a vasúti közlekedést a közlekedés általános mutatójának tekinteni, másrészt, hogy a mutatók csak az ellátottságot fejezik ki, de nem a hatékonyságot. Alacsonyabb infrastruktúraszínvonal ugyanis nagyobb hatékonysággal is működhet, továbbá a mutatók a termelési és fogyasztási jellegű infrastruktúra között sem tettek kellő megkülönböztetést. Végül az erősen közgazdasági elemző tanulmány kibővítése a történeti folyamatok leírásával ís szükségesnek találtatott. A konferencián megvitatott anyagok második része az érintett országok gazdasági