Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

KRÓNIKA 1473 Az ülésszak tematikája eredetileg csak a polgári nemzeti mozgalmakra terjedt volna ki, a cseh és szlovák előadóknak volt köszönhető, hogy a munkásmozgalom és a nemzeti kérdés viszonyának a megtárgyalásával lényegesen bővült. így voltaképpen a dualizmus korának igen sok alapvető politikai kérdése került elő, és a színvonalas vita jelentős mértékben vitte előbbre ismereteinket. A véleménycsere igen hasznosnak bizonyult. Igaz, hogy egyes, inkább tényközlő előadások kapcsán a vita is inkább abba az irányba terelődött, hogy a hozzászólók még további adalékokat nyújtottak a megtárgyalt kérdések vonatkozásában. Viszont az inkább problémákat felvető előadások valóban nem egyszer heves vitát váltottak ki. Nyilvánvaló, számos olyan kérdés vetődött, fel, különösen Pavel Hapák előadásával kapcsolatban, amelyek megnyugtató tisztázása még további elmélyült kutatásokat és vitákat igényel. Az ezen az ülésszakon elhangzott vita viszont éppen azt bizonyította, hogy számos alapvető kérdésben a nézetek voltaképpen azonosak, aminek magyarázata persze a közös kiindulási alap, a marxista-leninista történetszemlélet. Ahol pedig eltérőek vagy éppenséggel szembenállóak a nézetek, ott is éppen ez a közös alap teremti meg a lehetőségét annnak, hogy az alkotó légkörben folytatott szakmai viták közelítsék egymáshoz ezeket a nézeteket. Ügy véljük, a Magyar — Csehszlovák Történész Vegyesbizottság legújabb ülésszaka nem jelentéktelen előrelépés volt a közös álláspont kialakításához vivő úton. N iederJiauser Emil KONFERENCIA KÖZÉP-KELET-EURÓPA GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉRŐL A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Ha valaki kézbeveszi az Európa gazdasági fejlődéséről szóló összefoglaló munkákat, sajnálkozással veszi tudomásul, hogy az egyébként általában gazdag anyagot tartalmazó, magas színvonalú tanulmányok jórészt megfeledkeznek a kelet-európai kis országokról. A kontinens keleti felével foglalkozó tanulmányfejezetek többnyire Oroszország illetve a Szovjetunió történetére, illetve gazdasági fejlődésére korlátozódnak. A kép tehát hiányos, egyoldalú, s nemegyszer torzító. A szakemberek előtt ugyanis aligha lehet kétséges, hogy a számos összefüggés és kölcsönhatás ellenére az orosz fejlődést semmiféle formában sem lehet a Duna-medence vagy a Balkán gazdasági fejlődésével azonosítani. Különösen éles kontraszttá, ellentétté fajult ez az eltérés a két világháború között, amikor a gazdasági fejlődés eltérését nem csupán az eltérő történelmi hagyományok, gazdasági és földrajzi körülmények határozták meg, hanem mindenekelőtt a társadalmi rendszer különbsége. Az oxfordi egyetem e hiány csökkentésére határozta el, hogy a nyugati olvasóközönség számára elkészíti — Közép-Kelet-Európa két világháború közötti gazdasági fejlődésének összefoglaló feldolgozását. A korszak megválasztása megfelelő előzmények nélkül talán önkényesnek tűnik. De a választást nyilván befolyásolta, hogy a kutatás során a mai szocialista gazdasági rendszer előzményeit is szeretnék megismerni. Az elkészült tervezet inkább közgazdasági mint történelmi jellegű. A gazdasági élet fejlődósét, keresztmetszetét kívánják nyújtani, nem az egyes országok gazdasági fejlődésének leírásán, hanem egyes problémákon (a gazdasági élet egyes jelenségeinek ábrázolásán, elemzésén) keresztül. A munka előkészítése, részben, egyes kutatási eredmények ellenőrzése céljából hívtak össze 1972 szeptemberében nemzetközi konferenciát az oxfordi St. Anthony's College-ban. A konferenciára meghívást nyertek a project résztvevői, az egyes fejezetek kijelölt szerzői, az illető kelet-európai országok gazdaságtörténészei, továbbá néhány angol közgazdász, akik a kérdés iránt ,