Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

1472 KRÓNIKA alapon térítse el a szociáldemokráciától. A kísérletnek azonban ebben a vonatkozásban alig volt eredménye, viszont a párt jelentős kispolgári tömegeket tudott megszerezni. Masaryk realista pártja, amely demagóg szólamoktól sem riadt vissza, tömegbázist ugyan nem tudott szerezni, viszont igen komoly befolyást gyakorolt a cseh értelmiségre. Az általános választójog bevezetése után az újonnan alakult pártok a polgári és kispolgári választók zömét el tudták hódítani az ifjúcsehektől. Valamennyi párt belenyugodott az Osztrák-Magyar Monarchia meglétébe, amihez a cseh burzsoáziát komoly anyagi érdekek is fűzték. Egyedül az állam jogi párt határolta el magát ettől az irányzattól és valójában a Monarchia felbomlása mellett foglalt állást. Pavel Hapák: A szlovák szociáldemokrácia helye és jelentősége a magyarországi munkásmozgalomban c. előadásában sok új, különösen a magyar történészek számára ismeretlen anyagot feldolgozva mutatta meg azt, hogyan vált ki a szlovák szociáldemokrácia a Magyarországi Szociáldemokrata Pártból. Rámutatott arra, hogy a szoeiál- • demokrata párt ugyan a nemzetiségi munkásosztályt is igyekezett megszervezni, olykor dicsérőleg is szólt az ezen a téren elért eredményekről. Ugyanakkor viszont a magyarországi nemzetiségek elmagyarosodását alapjában véve helyes és természetes folyamatnak tartotta. Ilyen körülmények között a szlovák szociáldemokraták nem tehettek mást, mint hogy külön pártban szervezkedjenek 1905-ben. Az előadó igen sok érdekes anyagot közölt a szlovák szociáldemokrácia vezetőjének, Emanuel Lehockynak a munkásságáról és a cseh-szláv szociáldemokráciával való kapcsolatairól is. Az eddig alig érintett, igen fontos kérdéseket sok új tény alapján felvető és hangsúlyozottan vitaindítónak szánt előadás valóban igen élénk vitát váltott ki. A hozzászólók egyértelműen hangsúlyozták az előadás érdemeit abból a szempontból, hogy alapvető kérdéseket bolygatott meg, és hogy igen sok ismeretlen anyagot hozott. Ugyanakkor < viszont többen is rámutattak arra, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a munkásmozgalom egységének fenntartásával mégis a marxista álláspontot igyekezett megvalósítani, és ez a szempont nagyobb méltánylást érdemel. Arra is utaltak, hogy az előadás maga is hozott fel adatokat arra vonatkozólag, hogy a párt támogatta ós elismerte a nemzetiségi munkásság szervezkedését, az egységes párt keretein belül, ezért úgy vélték, hogy ezeknek az egység felé mutató mozzanatoknak nagyobb hangsúlyt kellett volna kapniok. Az előadó válaszában maga is nagyobb teret juttatott ezeknek, bár koncepcióját alapjában véve fenntartotta. Václav Pesa: A cseh-szláv szociáldemokrácia az első világháború előtt címen áttekintést adott a cseh tartományok szociáldemokráciájának fejlődéséről. Abból indult ki, hogy a ciszlajtán tartományok szociáldemokrata pártja 1877-ben mint egységes munkáspárt alakult meg, 1888 — 89-es kongresszusán alapjában véve helyes marxista programot fogadott el. Nem sokkal ezután azonban megindult a párt nemzeti alapon való felbomlása, a különöbző ciszlajtániai nemzetiségek külön szociáldemokrata pártokat hoztak létre, ilyen volt a cseh-szláv szociáldemokrácia is. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ezek a pártok azért felsőbb szinten, a pártvezetőségek révén megtartják összetartozásukat és az egész ausztriai mozgalom közös pártvezetősége biztosítja majd a mozgalom egységét a lényeges kérdésekben. Ez az elképzelés azonban meghiusult. A kulturális autonómia programjának a felvetésével a párt egyes vezetői újabb engedményekre lettek volna hajlandók a nacionalizmusnak. Csehországban a századforduló után még a szakszervezeti mozgalmat is nemzeti alapon osztották meg, a cseh ós a csehországi német munkások szakmánkint különálló szakszervezeteket hoztak létre. Csak Morvaországban sikerült legalább a szakszervezeti mozgalom egységét fenntartani. Sajnálatos, hogy ennek az előadásnak alaposabb vitájára az idő rövidsége miatt már nem kerülhetett sor, hiszen éppen az előző előadással szemben más koncepciót képviselvén, módot adott volna a két nézet szembesítésére.