Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

KRÓNIKA 1471 ben azt az igényt vetették fel, hogy az előadásban foglalt adatokat Magyarországon minél szélesebb körökben ismertessék, valamilyen formában a középiskolai irodalomtanításban is hasznosítsák. Szabad György egyetemi tanár (Budapest): A száműzött Kossuth alkotmánytervének alapvonásai című előadásában ugyancsak igen gondos szövegelemzéssel adott átfogó képet Kossuth 1851 és 1861 közt három változatban is megfogalmazott alkotmánytervéről. Az egyes változatokat egymással összehasonlítva az alkotmányterv lényegét abban látta, hogy Kossuth az eljövendő független Magyarország politikai képviseleti intézményeinek, az országgyűlésnek, a megyegyűléseknek és a községi önkormányzatoknak, valamint a végrehajtó hatalom szerveinek olyan együttesét kívánta kialakítani, amely önmagában, az egyes tényezők kölcsönös ellenőrzése révén minél teljesebb mértékben biztosítja a liberális polgári szabadságjogokat. Ezzel Kossuth a magyarországi , nemzetiségek szabadságjogait is biztosítva látta, hiszen az önkormányzatok, többek között a nemzetiségi többségű önkormányzatok számára olyan hatalmi eszközöket kívánt megteremteni, amelyek alkalmasak lettek volna a polgári demokratikus szabadságjogok tényleges biztosítására. Az alkotmánytervezet lényeges gondolatait igen jó logikus rendben összegező előadás vitája során a hozzászólások elsősorban olyan szempontból bővítették a témát, hogy rámutattak azokra a konkrét politikai eseményekre, a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változásokra, amelyek a magyar emigráció állásfoglalását is természetesen módosították, ennek megfelelően tehát a kossuthi tervre is kihatottak. Világos volt viszont az is a vita során, hogy ezeket az előadó az előadás óhatatlanul szűkre szabott korlátai miatt csak utalásszerűén jelezhette. ! Pölöskei Ferenc egyetemi tanár (Budapest): Paraszti politikai irányzatok Magyarországon a századfordulón e. előadásában összefoglalta az 1890-es évektől az első világ' háborúig terjedő időszakban Magyarországon lezajlott mozgalmakat, az agrárszocialista szervezkedéseket és a különböző parasztpártok létrejöttét. Rámutatott arra, hogy az Ausztriához fűződő viszony problémái lehetővé tették a függetlenségi párt számára a birtokos parasztság jelentős részének a maga számára való megnyerését, és ezzel lehe- 1 tetlennó vált egy országos parasztpárt megalakulása. A különböző irányzatok és pártok vagy a birtokos parasztság bizonyos mértékig helyi igényeit vették fel programjukba, vagy a földmunkások és szegényparasztok osztálykövetelóseit, és ezeket erőteljesen hangoztatták is, de ezzel el is zárták annak a lehetőségét, hogy a birtokos parasztság csatlakozzék ezekhez a mozgalmakhoz. A vita során egyrészt a parasztpártok programja és a parasztmozgalmak és a munkásmozgalom viszonya vetődött fel, másrészt szóba került a politikai fejlődós gazdasági rugóinak a kérdése, így a Monarchia egészének piaca és az egyes, emiatt kialakulni nem tudó nemzeti piacok kérdése is. Tomás Vojtëch : A cseh polgári politika és ideológiai irányzatai az első világháború előtt c. előadásában először áttekintést adott a cseh gazdasági és társadalmi fejlődésről, a cseh burzsoázia és a cseh tartományok német burzsoáziájának konkurrencia-harcairól, és a cseh burzsoázia megerősödéséből vezette le politikai pártjainak alakulását. Az 1867-es kiegyezés után a politikai passzivitást hirdető konzervatív ócsehek hamarosan elvesztették befolyásukat, mert passzivitásuk egyre súlyosabb gazdasági nehézségeket okozott a cseh burzsoáziának. Ezért a vezetést egy időre a liberális ifjúcseh irányzat tudta magához ragadni. A századforduló táján viszont a társadalmi differenciálódás újabb polgári pártok kialakulására vezetett. Az agrárpárt kezdetben a falusi burzsoáziára támaszkodott, 1905 után azonban egyre inkább az egész burzsoázia vezető pártjává nőtte ki magát. Az erősödő munkásmozgalommal szemben a burzsoázia egy új, magát nemzeti szocialistának nevező pártot próbált bevetni, hogy a munkásosztályt nacionalista