Századok – 1972

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1468/VI

KRÓNIKA 1469 bírót évente választják a földesúr három jelöltje közül, de a földesúr az előző évi bírót is jelöli. A tanács ritkán állott az előírt 12 esküdtből. A változó esküdti létszámnak aligha voltak takarékossági okai, mert az esküdtek (tanácsosok) évi fizetése nagyon szerény volt, pl. Kanizsán 6 Ft. Nagyobb jövedelmük inkább a kiküldetésekből, általuk ellátott külön megbízásokból származott (pl. tűzrendészet ellenőre, mértékellenőrzés, kórházfelügyelet), ami nem a várost, hanem a feleket terhelte. A városbíró ós a tanács megválasztása különböző módon történt. így Szombat­helyen korán kialakult egyfelől egy külső tanács, mely a választást lebonyolította, más­felől a bíró joga volt helyettest és négy belső vagy titkos tanácsost kijelölni, akik titkos tanácsát alkották. Nagykanizsán viszont úgy tűnik, hogy az 1730-as évekig maga a városi tanács (bíró és esküdtek) választotta a városbírót és töltötte be a tanácsban megüresedett helyeket. Legfeljebb az ilyen ülésekre meghívták a teljes jogú városi pol­gároknak egy részét is. Az előadó elemzése szerint tehát az igazgatás — ha más eszközök­kel is — a fejlett mezővárosokban épp úgy a jómódú polgárság szűk körének kezében összpontosult, mint a szabad királyi városokban. Befejezésül az előadó arról az állandó harcról szólt, amely a városi tanács és a földesúr között zajlott a nagyobb mértékű perekben való bíráskodás és az ingatlan 1 vagyonról kötött szerződések kérdésében. Az előadást követő vitában felszólaltak: Jenei Károly, Lakatos Ernő és Kállay István. ' A vidéki csoportok hírei I Társulatunk Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoportja 1972. október 27-én Miskol­! con Dózsa György születésének 500. évfordulója alkalmából tudományos emlékülést rendezett, amelyen Heckenast Gusztáv kandidátus, az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársa „A Dózsa-kutatás legújabb eredményei" címmel tartott előadást. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoport 1972. november 24-én a magyarországi könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából rendezett tudományos emlékülésén Kéki Béla h. egyetemi könyvtárigazgató ,,A magyarországi könyvnyomtatás 500 éve" cím­mel tartott előadást; Takács Béla, a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények Múzeumá­nak vezetője ,,A sárospataki nyomda története" címmel korreferátumot tartott. A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK TÖRTÉNÉSZ VEGYESBIZOTTSÁG 10. ÜLÉSSZAKA Az 1960-ban megalakult Magyar—Csehszlovák Történész Vegyesbizottság 1972. december 6 —9-én tartotta meg Budapesten 10. ülésszakát. Erre az alkalomra a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaságból népes küldöttség érkezett, tagjai a következők voltak: Ján Tibensky, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézeté­nek osztályvezetője, a Vegyesbizottság csehszlovák tagozatának elnöke, Richard Marsina, a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos titkára, a csehszlovák tagozat titkára, Michal Kusík, a Szlovák Központi Állami Levéltár igaz­gatója, Václav Peëa, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csehszlovák ós Egyetemes Történeti Intézete brnói kirendeltségének vezetője, Richard Prazák, a brnói Jan E. Pur­kyné egyetem balkanisztikai és hungarisztikai tanszékének vezetője, Milan Smerda, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csehszlovák—Szovjet Intézete brnói kirendelt­ségének vezetője, valamennyien a Vegyesbizottság tagjai, és Tomás Vojtéch, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Csehszlovák és Egyetemes Történeti Intézetének tudományos munkatársa. A Vegyesbizottság ülésével kapcsolatban a budapesti Eötvös Loránd Tudomány-

Next

/
Thumbnails
Contents