Századok – 1972

Történeti irodalom - Tanulmányok Tolna megye történetéből (Ism. Degré Alajos) 1440/VI

1440 TÖRTÉNETI IRODALOM is jól ismeri, és különösen a XV—XVI. századi mohamedán országok politikai történetének ismeretében számos olyan mozzanatra figyel fel, amely a kevésbé járatos kutatót nem készteti meggondolásra. így sokrétű és színes anyagot tudott összegyűjteni. Persze: gyakorlatilag érdemben soha meg nem valósult szövetkezések sorát dolgozta fel a szerző. Igaza van, hogy Zsigmond vagy Mátyás messzire tekintő politikájában elvben lát realitást (a török—perzsa ellentét kétségtelenül ilyen realitás volt). Nem egészen meggyőző, hogy ezeket a kísérleteket tehát pozitívan értékli, kudarcaik ellenére, Ferdinánd hasonló kísérleteit viszont irreálisoknak tartja és igen röviden intézi el. A könyv fő érdeme azonban szerintünk nem is a meg nem valósult szövetkezések előtörténetének gondos kibogozása, bár ezt a feladatot is meg kellett valakinek oldania, hanem az, ami szinte csak mellékesen kerül elő, a magyar követek (és külföldi társaik) leírásai ezekről a távoli tájakról, emberekről, szokásokról. A politikai történetírás nem igazodhat a sikerekhez, a kudarcokról is kell szólnia. De Tardy Lajos munkája a politikatörténet mellett sokkal fontosabb és hasznosabb anyagot tárt fel a művelődéstörténet számára. Ezért fogadhatjuk örömmel és elismeréssel ezt az újabb kötetet. NIEDEBHAUSER EMIL TANULMÁNYOK TOLNA MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztette: Puskás Attila _ (I. köt. Szekszárd. 1968. 248 1., II. köt. Szekszárd. 1969. 333 1.) A Csánki Dezső által irányított nagy milleneumi vállalkozásban (Magyarország Vármegyéi és Városai) az akkor fennálló 63 vármegyéből csak 21-nek monográfiája készült el. Е sok hasznos adatot tartalmazó kötetek nagyobb része dilettáns vállalkozás volt. Számos megye ennek hiányát később külön megyetörténeti kötetekkel próbálta pótolni, több-kevesebb sikerrel. így Baranya, Békés, Csanád, Heves, Hunyad, Szolnok-Doboka stb. Szolnok megye a Horthy-korban adott ki megyetörtóneti monográfiát, Nógrád viszont napjainkban adja közzé (részben már meg is jelent) elég nagy méretű megye történetét. Mindezek közül a legmagasabb színvonalú Holub József Zala megyéje lett volna, de ennek csak egy kis részlete jelent meg. Napjainkban a megyetörténeti monográfiák helyett inkább a megyei helytörténeti lexikonok iránt van érdeklődés, melyek csak rövid ós témában is szűkebbkörű bevezető tanulmányokat adnak, de rövidre fogva, sok adattal a megye minden helységének történetét közlik. Е sorozatból megjelent Veszprém megyéé, előrehaladott anyaggyűjtési stádiumban van Zala, Borsod, Somogy, Fejér, Vas megyéé. Éppen a helytörténeti lexikonok problematikáiból jól tudjuk, hogy akár az új megyetörténeti monográfia, akár a helytörténeti lexikon közzététele előtt célszerű tisztázni olyan kérdéseket, amelyek főleg bizonyos források értékelése tekintetében fontosak, de amelyek részletes kifejtésére a helytörténeti lexikon vagy monográfia rendeltetésszerűen nem is alkalmas, de amelyek bele sem férnek. Ilyen kérdések a feudális adó és egyéb összeírások viszonya a történeti valósághoz, az úrbériség megszüntetésének módja, az úrbéri és tényleges jobbágybirtoklás viszonya, az elemi iskoláztatás kezdeteinek és első fejlődésének kérdése stb. Tolna megye tanulmányköteteinek célja ilyenféle kérdések tisztázása. Ezt vallja az első kötet bevezetésében a szerkesztő is. E céllal a tanulmánykötetek nagyon fontos feladat elvégzésére vállalkoztak, amit nagy örömmel kell üdvözölnünk.