Századok – 1972

Történeti irodalom - Az angol munkásmozgalom az első világháború éveiben (Ism. Jemnitz Jnos) 1427/VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1427. amely tulajdonképpen kétségbevonta a Habsburg Birodalom fennmaradását (Hanák Péter). Felszólalásában R. A. Kann az egyes nemzetek polgárságának a katonatisztikarra gyakorolt befolyása növekedését, mint a „nemzetekfeletti véderő" bomlásának kezdetét említette. Ehhez némiképp hasonló tendenciát figyelhetünk meg a másik fontos összekötő kapocsnál az arisztokráciánál is (G. Rhode). Az összbirodalmi tudat rendkívüli gyöngeségére utalt végül hozzászólásában J. Koíalka is. A referátumok és korreferátumok zömének természetéből következett, hogy színvonalas vita nem bontakozott ki. (Az itt említett viták során is csak éppen elkezdték boncolgatni az érdemi kérdéseket.) A nagyszámú, jórészt részletkérdésekkel foglalkozó korreferátum inkább tanulmány, semmint vitairat volt. Következésképpen a hozzászólások zöme részletkiegészítésekben, pontosításokban, adalékokban s nem elsősorban elméleti és módszertani kérdésfeltevésekben hozott újat. A referátumok és korreferátumok tanulmány-jellegéből következik viszont, hogy az előttünk fekvő — gondos munkával összeállított — kötet a nemzetközi Monarchia-kutatás 60-as évekbeli állását tükröző tanulmánygyűjteménynek tekinthető. A kötet végül közli az egyes delegációk vezetőinek zárszavát, a résztvevők névsorát, a felhasznált sajtóanyagok jegyzékét és a névmutatót. SZÁSZ ZOLTÁN AZ ANGOL MUNKÁSMOZGALOM AZ ELSŐ' VILÁGHÁBORÚ ÉVEIBEN ROBERT DOWSE: LEFT IN THE CENTRE. THE INDEPENDENT LABOUR PARTY 1893—1940 (London. 1966. 231 1.) KÖZÉP-BAL. A FÜGGETLEN MUNKÁSPÁRT 1893-1940 SIEGFRIED BÜNGER: DIE SOZIALISTISCHE ANTIKRIEGSBEWEGUNG IN GROSSBRITANNIEN 1914-1917 (Berlin. 1967. 211 1.) A HÁBORÚELLENES SZOCIALISTA MOZGALOM NAGY-BRITANNIÁBAN 1914-1917 Dowse a Független Munkáspárt egész történetét végigkísérő könyvét ehelyütt nem tudjuk bemutatni, könyvének pusztán arra a mintegy 20 oldalas fejezetére reflektálnánk, amely erről a periódusról szól. Dowse, akinek ez az írása egyben disszertációs munkája volt, mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy Angliában a világháború éveiben a Független Munkáspárt képezte a legjelentősebb háborúellenes erőt. Ezt barát és ellenfél vagy ellenség egyaránt jól látta. Ez a magyarázata, hogy különféle huligánbandák hányszor zavarták meg a Független Munkáspárt rendezvényeit, s ugyanakkor a pacifista értelmiségiek milyen nagy számban csatlakoztak éppen ezekben az esztendőkben e párthoz. Ezek a tények, mozzanatok általában ismeretesek. Amiben Dowse könyvrészlete újat adott, az éppen a részletekbemenő finomabb elemzés. A Független Munkáspárt homogénnek tűnő egységét megbontja, s több belső csoportosulást tüntet fel. Különválasztja, pontosabban a párt általános háborúellenes irányvételével szembeállítva fel-