Századok – 1972

Történetoktatás–Történészképzés–Tudományos utánpótlás - Giday Kálmán: A történelemtanítás a Német Szövetségi Köztársaságban 1403/VI

TÖRTÉNETOKTATÁS Giday Kálmán: A történelemtanítás a Német Szövetségi Köztársaságban A Német Szövetségi Köztársaságban nem volt alapvető iskolareform 1945 óta. A 6—12 éves korúak elemi iskolája (Grundschule) csak 10 éves korig fogadja be minden táisadalmi osztály fiát. A jómódú polgári rétegek ( kb. a lakosság 25%-a) a gimnáziumba Íratja át ezután gyermekét. A középrétegek fiai a reáliskolákba mennek 12 éves korukban (ez négy évfolyamos), míg az „akóbb néprétegek" gyermekei a felső iskolába (Hauptschule) mennek, illetve az azt követő ipari-tanuló iskolában (Berufsschule) fejezik be tanulmányaikat. A történelmet mind a három iskolafajtában egyszer, a 7—10. évfolyamokban, négy éven keresztül tanulják, tehát a 12 — 16 éves korban. Összehasonlításként: a Német Demokratikus Köztársaságban is csak egyszer tanítják a történelmet, de az 5 —10. osztályban, erősebb tagolásban, 6 éven keresztül. Fontos különbség tehát, hogy mi korábban kezdjük, mint az NSzK-ban — ebben az NDK is a mi rendszerünkhöz hasonló utat jár —, s kétszer tanítjuk az egész anyagot. Az általános vonásoktól vannak ' helyi eltérések. A 10 szövetségi állam a közoktatásban önállóságot élvez. Már az iskolakötelezettség sem egyforma (Schleswig-Holsteinben egy évvel hosszabb); egyes felsőiskolákban all —12. évfolyamon, tehát két év alatt még egyszer átveszik az egész történelmet. A feldolgozás magasabb fokát az jelenti, hogy a tanulók részére külön forráskötet is rendelkezésre áll. (Az NDK-ban a 11. osztályban a nagy francia forradalomig terjedő eseményeket tanítják, a 12. osztályban pedig a francia forradalomtól napjainkig terjedő korszakot, tehát a tanulók egy része ott is összefoglalja még egyszer a történelem anyagát.) S a teljesség kedvéért említjük meg, hogy olyan szövetségi államokban, mint Bréma, ahol a Szociáldemokrata Párt szilárd többséggel rendelkezik, reformkísérletek folynak, amelyek a gimnáziummal szemben hátrányos helyzetben levő reál-, még inkább elemi iskolák oktatási színvonalának emelésére éppen úgy kiterjednek, mint a történelem tanításának a javítására is.1 A tankönyvek terén is sokféleség van, mint nálunk 1945 előtt. A 10 szövetséges állam maga választja ki, melyik kiadó tankönyvsorozatát vezetteti be. A sok kisebb kiadóvállalattal szemben két nagy kiadó tankönyvei a legismertebbek. A stuttgarti Ernst Klett tankönyvsorozatának címe: „Menschen in ihrer Zeit". A 4. kötet végén „Állampolgári ismeretek" c. fejezetet is közöl. Ezt a tantárgyat az 5 —11. osztályokban általában a történelemtanárok tanítják heti egy órában. A 12—13. osztályban a tantárgy heti négy órát kap, s a polgári világnézet védelme, apológiája. A tantárgyhoz ugyan tanári kézikönyvek korábban is voltak, maguk az órák azonban kötetlen beszélgetések, s az 1 In welche Schule schicke ich mein Kind? Bréma 1971. — Az NSzK iskolarendszerét a brémai Pedagógiai Intézetben tanulmányoztam; részben az intézet könyvtárában, részben személyes beszélgetések nyomán ismertem meg a történelemtanítás helyzetét. 8*