Századok – 1972
Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyula: „Bulcsu nemzetségének nyári szállása ürügyén” című hozzászólásához 1399/VI
1402 HERÉNYI ISTVÁN A régészeti leletek között leglényegesebbek a nyugat-magyarországi vastelepek káliz-alán, — a zsenyei kincs iráni,2 0 valamint Szakony kabar vonatkozásai.2 1 Antropológiai alapvetés tekintetében utalunk a Nemeskéri János által végzett sorokpolányi ásatásokra. A 306 sírban végzett antropológai felmérés 20%-ban mutatta ki a pamiri rasszelemeket, akik között a kálizokat kell keresnünk.22 A helynevek és a régészeti adatok összecsengésót ritkán észlelhetjük. Kőszeghegyalján azonban Velem, Cák és Bozsok avarkori lelőhelyek, ugyanakkor a Kendiknek nevezett és e falvak felett emelkedő hegycsúcsot Avar-hegynek is hívják.2 3 ad 4. A kales néven lehet ugyan vitatkozni, azon azonban nem, hogy a magyarországi káliz telepek Kalász néven szerte az országban megtalálhatók.24 Ezzel kapcsolatban veti fel Kristó Gyula a kérdést: hol ós hogyan vészelte át a X. században a finnugor nyelvű magyarság a török ajkú népek kárpátmedencei hegemóniáját? Annak előrebocsátása után, hogy a kazárok három törzse, a másik hét, vagy — ha úgy tetszik — nyolc törzzsel szemben egyharmad-kétharmad arányú kisebbségben volt, köztudomású az is, hogy már a honfoglaláskor ezek a kazár törzsek kétnyelvűek voltak. Ez a két indok már magában véve is előreveti a kazároknak, köztük a kálizoknak és alánoknak is a magyarságba történő gyors beolvadását. A nyugati kalandozásokra, mint hírszerző vállalkozásokra, elővédharcokra, járőrözésre a csatlakozott népek voltak kötelezve. Elsősorban tehát a csatlakozott népeket vetették be ezekbe a vállalkozásokba zömmel. Ez nem jelenti azt, a hogy hét törzsből is nem vettek részt a nyugati hadjáratokban. Taksonynak azonban kétségtelenül nem volt jelentős szerepe a nyugati harcokban. Nemcsak Hóman szerint nem volt jelentős, hanem nyugati források megkülönböztetése szerint sem. Míg Bulcsut a korabeli forrás rex-nek, Taksonyt csak regulusnak mondja. (Bultzko rex, eius quattuor reguli Schaba, Lelius, Sura, Toxus.) Ez a vezérnévsor egyúttal becses forrás arra is, hogy csak Toxus egyedül tekinthető a hét törzs reprezentánsának, a többiek a csatlakozott népek vezérei.25 A feudalizmus — megítélésem szerint — dolgozatomban nemcsak idegen képződményként jelentkezik. ad 6. A Herény névről csak annyit, hogy eddig nyelvészeink nem foglalkoztak kellő mélységig ennek a névnek az eredetével. Dolgozatomban csupán a lehetőségeket mérlegeltem.2 6 Le kell azonban szögeznem, hogy a Heren nevek hasonló elterjedettséget mutatnak, mint az Eszlár, Oszlár helynevek. A határőrség területén, körben az ország peremén találhatók. (Valkó, Baranya, Zala, Vas 2 helyen is, Sopron, Veszprém, Gömör, Küküllő és Beszterce.) A klasszikus fajtájú törzsnevek ugyan személynévként nem használliatosak, de éppen a csatlakozott népek neveiben mind a bercel, mind az uz mind helynévként, mind személynévként előfordulnak. Nem kizárt tehát, hogy Heren esetében egy iráni törzstöredékről van szó. 20 AÉ, 1932—1933. 72. 1. 21 AÉ, 1962. 2. szám. 266. 1. 22 Vasi Szemle, X. 316 — 319. 1.; Oyörffy : Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bpest. 1959. 123. 1. 23 Lásd a régi 40 000-es turistatérképet. 24 Bővebben Oyörffy : Tanulmányok. . . 26 Gombos: Catalogue I. 354. 1. 26 Moór Elemér: Westungarn im Mittelalter. Szeged 1936. 30. 262.
