Századok – 1972
Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyula: „Bulcsu nemzetségének nyári szállása ürügyén” című hozzászólásához 1399/VI
VITA Herényi István: Válasz Kristó Gyula: „Bulcsú nemzetségének nyári szállása" ürügyén1 című hozzászólására Dolgozatomat öt éve készítettem el és ezt követően nyújtottam be a Századok szerkesztőségéhez. Ettől az időponttól kezdődően már nem volt lehetőségem az időközben megjelent irodalom figyelembevételére. Pedig közben több lényeges, középkorra vonatkozó mű látott napvilágot. E munkák nagy részét Kristó Gyula közli jegyzeteiben, pár munkára én is utalok jegyzeteimben.2 Kristó Gyula hozzászólásáig sikerült áttekintenem Vas vármegyére vonatkozó középkori okleveleink dandárját. Ehhez képest dolgozatomat egyrészt ki kell egészítenem, másrészt módosítanom. A fentiek előrebocsátása után is meg kell állapítanom a következőket: 1. Bulcsu és nemzetsége káliz származását változatlanul valónak tartom. Egyrészt a dolgozatomban már kifejtettek alapján, másrészt — mert regősénekek, melyek zömmel csak Vas és Zala vármegyék területén (Bulcsu törzsének szálláshelyén) találhatók, az indogermán, iráni kálizokra mutatnak.3 Nem lehet véletlen az, hogy a vasvármegyei Vámosmézadón 1329-ben Kaluz fia Pál fia János a birtokos.4 Vámosmézadó a középkorban vámhely volt. Köztudomású viszont, hogy ekkor a vámügyekkel nagyrészt a kálizok foglalkoztak. Kétségtelen az is, hogy Vámosmézadó egyike a regösmisztériumok klasszikus helyének.5 A Bulcsu falu mellett fekvő Bozsokon Kalaz Jakabot 1409-ben latornak minősítik és levelesítik.6 Koloz névvel találkozunk a Rába mentén Csipkereken 1414-ben." Chazar vasvári vár jobbágy 1238-ban szerepel Vas vármegye történetében.8 Koromzák támadják 1206-ban Bormsonostort Vas és Sopron vármegyék határán.9 A Kadar-Kaluz Zala vármegyében élő nemzetség, valamint a Vas vármegyében Káinban, Patyon 1 Ért. Sz. Ürügy címszó alatt. 2 a) Hartha Antal: A IX —X. századi magyar társadalom. Bpest 1968. b) Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI — XII. században. Bpest 1967. c) Györjjy György : A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Arch. Ért., 97. évf. 1970. évi 2. száma, d) Hec.kenast—Nováki—Vastagh—Zoltay : A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bpest 1968. e) Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon (X — XV. század) Bpest 1966. f) Szabó István: A középkori magyar falu. Bpest 1969. 3 Bartók—Kodály : A Magyar Népzene Tára II. Jeles napok. II. 810; Magyar. Zene, 1962. évf. 6.szám 630 oldal; Kodály Zoltán : A magyar népzene, Bpest 1969. 54 oldal. 4 Dl 104010/1329; Dl 103388/1329; Dl 42068/1329. 5 Lásd a 3. jegyzetet. 6 Zs. II. 2.6672/1409; Dl 92332/1409. 7 AO I. 371/1414. 8 Urk. I. 255/1238; Dl 7768/1392. 9 Szentpéteri Imre: A borsmonostori apátság Árpád-kori oklevelei. Bpest 1916. 111. 1.
