Századok – 1972

Vita - Herényi István: Válasz Kristó Gyula: „Bulcsu nemzetségének nyári szállása ürügyén” című hozzászólásához 1399/VI

14C0 HEÂËNYI ISTVÁN és Rumban szereplő Kadar nevű birtokos és Kadar helység nem hagyhatók figyelmen kívül.1

0

Zalában 1260-ban Boduoy de Kaluz, 1371-ben János fia Kaluz birtokosok.1

1 2. Bogát, Kál, Bulcsú rokoni kapcsolatát az Árpádokkal ma is kétségtelennek tartom. Ezt a vonatkozó irodalom sem tagadja, legfeljebb a rokonság relátióit másként ítéli meg. 3. A horka méltóságra vonatkozó fejtegetéseimet változatlanul fenntartom a már kifejtett indokok alapján. 4. Bulcsúnak a nyugati kalandozásokban vitt vezető szerepót fenntartandónak vélem. E kalandozásokat első sorban a csatlakozott népek hadjáratának kell tartanom. E népek tartották kezükben a Heckenast által érintett nyugat-magyarországi vaskohászati helyeket.12

Ez volt a kiindulási bázis a hadjáratokhoz. Itt készítették a hadjárathoz szükséges fegyvereket. A vaskohók mellett Vasverőszék és Csatár nevek maguk helyett beszélnek. Ezeket a helyeket csak olyan nép szállhatta meg, mely értett a fém-, közelebbről a vasmegmunkáláshoz. 5. A Bulcsu nemzetség szállásáról először Kézai beszél. Ezt támasztja alá a Vérbulcsu vagy Lád nemzetség birtokállománya is.1

3

Ez lehetett Bulcsu téli szállása. A szombathelyvidéki helynév azonosságok (Bogát, Kál, Bulcsu, Lád, Olád, Bagad, Káld) a nyári szállást juttatják kifejezésre. Hóman ezt vallja, Győrffy Szombathely és vidékét másodlagos szálláshelynek tartja. Ez további vita tárgya lehet.1

4 6. A településtörténetre vonatkozó fejtegetéseim a közben feltárt oklevelek alapján lényegében nem, de részleteiben kiegészülnek. Ezt azonban egy most készülő munkámban kívánom részletesen kifejteni. Ezután sorra veszem Kristó Gyula kritikai megjegyzéseit. 1. Kétségtelen, hogy csak az írott forrásanyag nem elég az „írástalan" századok homályának felderítéséhez. Ezért szükséges a komplex módszer. 2. Az Árpád-kori nyári szállás és a X—XI. század fordulója nincsenek ellentétben egymással, mert az Árpád-kori jelzőt az Árpád-kori történeti földrajz, vagy a borsmonostori apátság Árpád-kori oklevelei értelmében használom. Érdemben annyit, hogy ma már a Ják nemzetség magyar voltára tekintettel nem tartom fenn a Vencelinnek és utódainak (a Ják nemzetség tagjainak) szóló juttatást Bulcsu nemzetségének rovására.1

5 3. A Bulcsu nemzetség téli és nyári szállásáról előbb már szóltam. A vita szerintem csak azon lehet: Szombathely vidéke nyári szállás, vagy másodlagos szállás-e.1

6 4. Álláspontom szerint mind Bulcsu, mind Bulcsu nemzetsége történelmi tény. Viszont Magyarország harmadik fejedelme el sem képzelhető anélkül, hogy egyben törzsfő is ne lett volna, még akkor sem, ha erre más adat nem áll rendelkezésünkre. 5. Arra a kérdésre, hogy Szombathely vidéke ősi szállás-e, vagy az Árpádházi fejedelmek kitelepítési és kisajátítási akcióinak eredménye-e, azt kell válaszolnom: mind a kettő. Azaz Szombathely vidéke Bulcsunak ősi szállása. Ezt jelzik a fentebb ismertetett személynevek. Ugyanakkor az Árpádokat idézik a Tarhos, Tevel és Tormás 10

Urk. I. 43/1141-1162; Cs. II. 760/U. I. 380/1257; HO VIII. 59/1254; HO VII. 85/1263; Urk. II. 411; Urk. II. 79. 11

Urk. I. 401/1360; ZO II. 42-50/1371. 12

Heckenast (lásd 2/d) 58 — 59. 1. 13

Győrffy György: Á magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Bpest. 1958. 146. 1.; Karácsonyi János : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Bpest. 1901. II. köt. 343-345. 1. 14

Győrffy: 2/c, 223. 1. 15

Uo. 217. 1., 2/c jzet, 546. 1. 16

Uo. 223. 1.