Századok – 1972

Közlemények - Russocki; Stanislaw: Az európai „előparlamentek” tipológiája 1390/VI

AZ EURÓPAI „ELÖPARLAMENTEK" TIPOLÓGIÁJA 1397 ban. 3

5

Megjegyzendő, hogy még az arisztokratikus elmélet híve, 0. Brunner is bevallja, hogy ezeknek a gyűléseknek igen sok demokratikus vonásuk volt.36 111.3. Az egyre nagyobb területeket s egyre nagyobb népességet egyesítő nagy monarchiák kialakulásával s gazdasági és társadalmi differenciálódást kifejező folyamattal párhuzamosan egy kis uralkodó csoport kezébe kerülnek a politikai döntések. A többi szabad embernek, még ha jelen is lehetett a „primores" összejövetelein, meg kellett elégednie a passzív jelenléttel. A feudális típusú általános gyűlések így jelennek meg a politikai színen. A Keleten ezek ritkábbak, főleg a VIII. századi Itáliában, s a Francia birodalomban találjuk meg őket.3' A közvetlen demokratikus elemek helyi viszonylatra szorulnak vissza, különösen Anglia igazságügyi gyűlésein. Ezek az elemek tehát itt nagyobb teret nyernek mint a városi központokban. 111.4. A központi hatalom kezdetben egész Európában a „curia regis" jelleget ölti fel. Az uralkodók — különböző okokból — olyan gyűléseket hívtak össze, ahol nemcsak közvetlen környezetük, de helyi hivatalnokok és más nemesek is részt vettek. Ezeket plenáris üléseknek nevezhetjük, ahol „közös tanácskozás által megvitathatták és megoldhatták az adminisztrációs és politikai rend kérdéseit, s a per tárgyát képező vitás ügyeket is . . ."38

Ezek az európai plenáris ,,curia"-k két fő típusra oszthatók: — a hűbéresek gyűlése — a Nyugatra jellemző; — a királyi hivatalnokok vezette gyűlések; gyakori jelenség Közép-Európában, ahol nem ismerték a fejlett hűbéri rendszert. Itt jelennek meg — összességükben bizonyos késéssel — a rendi gyűlések. Valószínűnek tűnik, hogy ez a tényállás annak az eredménye, hogy a ligákat alkotó emberek a monarchiával szemben nagyobb szabadságot élveztek, mint a hivatalnokok vagy a kisnemesség. Ezen utóbbiaknak ahhoz, hogy rendi „Stand" típusú politikai erőt alkossanak, a monarchia által adományozott általános privilégiumokra volt szükségük. 111.5. Számos országban a gyűlések e két típusa mint rendszeresen tartott gyűlés (udvar), vagy mint különleges gyűlés jelenhetett meg. Amennyiben az első szerepe a folyó állami ügyeket volt hivatva tárgyalni, a másodikat csak sürgős esetekben, különleges céllal hívták össze.3

9

Célszerű lenne, s egy külön 35

Ld. H. Lowmianski megfigyeléseit könyvében: Poczatki Polski vol. III. Varsovie 1967. 408. és köv. 1. 36

О. Brunner: Inneres Gefüge des Abendlandes, História Mundi, vol. VI. Berne 1958. 330. 1. Ugyanilyen irányú; С. Torreanaz : Les consejos del rey durante la Edad Medin. . . vol. I. Madrid 1884. 4. és köv. 1. С. H. Nac Ilwan : Medieval estates, Cambridge Medieval History. Vol. VII. 672. 1. 37 Ld. a 10. jegyzetben idézett Morossi könyvén kívül: С. G. Мог: Modificazioni strutturali dell'assembles nazionale longobarda nel secole VIII. Etudes présentées. . . vol. XXIV. 1961. 3. és köv. 1. A frank uralomhoz ld. E. Müller-Mertens : Karl der Große, Ludwig der Fromme und die Freien. 93. és köv. 1. 38 J. Golson : Aux origines des assemblées d'Etats. L'exemple de l'Orient Chrétien. Revue des études byzantines. XII. 1954. 118. 1. 39

E kettősséget megemlítette már H. J. Kareev : Pomest'e gosudarstve i soslovnaja monarchja srednich vekov 2. kiad. St Petersbourg 1909. 232.1. Legutóbb G. Langmuir elemezte e témát: Concilia. . . passim. Ugyanebben az értelemben ld. Olaszországról: P. S. Leicht : La posizione giuridica del parlamenti medievali italiani. Etudes présentées. . . vol. II. 1937. 97. és köv. 1. Leicht : Scritti vari di storia del diritto italiano. vol. II. 413. 1. és köv. Úgy látszik, A. Marongiu elfogadja e kettősséget, mint általános szabályt. Il parlamento. . . 65. 1. A terminológiai zavarok ellenére nyilvánvaló Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban. Ld. 10. jegyz. és С. Eszlary : Histoire des Institutions. . . Ami a szabályos ,,curia"-k periodizálását illeti, ezt sok országnál bebizonyították. Ezek gyakorlatát a monarchiákban a nemesi panaszok hatására értékeli, ld. Angliát, Magyarországon, Aragóniában (ld. S. Russocki : Narodziny zgromadzen. . .