Századok – 1972
Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI
A MAGYAK KÜL- ÉS BELPOLITIKA NÉHÁNY ÖSSZEFÜGGÉSÉRŐL (1945-48) 1363 Mindezek a dokumentumok a politikai és gazdasági élet különböző területei szocialista átalakításának konkrét kérdéseivel foglalkoztak. Egységes jellegüket az a bennük kifejezésre jutó szemlélet adta, hogy valamennyi a hazai gazdasági-társadalmi viszonyok elemzéséből, a felszabadulást követő időszak tapasztalatainak továbbfejlesztéséből indult ki. A hosszú távra készült tervek biztonságot ígértek, hiszen azok nem csupán elveket, hanem több ütemben megvalósítandó akcióprogramot is tartalmaztak. Mai ismereteink birtokában is csupán feltételezésekre támaszkodhatunk abban, vajon mindezek a határozatok egyenes következménvei-e a Tájékoztató Iroda határozatainak; hogy a Tájékoztató Iroda fórumán elfogadott irányelvek az addig is folytatott hazai gyakorlat megerősítését jelentették-e, vagy éppen a Tájékoztató Iroda általános irányvonala ellenére érvényesülhettek-e olyan periódusban, amikor a figyelem központjában a nemzetközi helyzetüket tekintve fontosabb pártok álltak.5 7 Utóbbi feltételezés tűnik reálisnak. Állításunkat alátámasztani látszik az, hogy 1947 szeptemberében Varga Jenőt tézisei visszavonására szólították fel, és ezt a Szovjetunióban lefolytatott vitát a népi demokráciák folyóiratai is közölték. Ezzel párhuzamosan Zsdánov kezdeményezésére az ideológiai és kulturális életben is kezdtek adminisztratív módszerekhez folyamodni.5 8 A vezető politikusok már 1948 márciusában — a kommunista párt befolyása erősítésének eszközéül a szervezeti megoldást tartják kizárólag célra vezetőnek. Az egypárt-rendszer mielőbbi bevezetése érdekében történt az is, hogy a népfront-mozgalom keretében - más politikai momentumok mellőzésével — a kommunista párt apparátusának további erősítését és a többi párt önálló tevékenységének elsorvasztását sürgették.5 9 Ha mindehhez még hozzá vesszük, hogy sem a gazdaságpolitikai, sem a szövetkezet-politikai irányelvek — tulajdonképpen az 1948. évi tavaszi események miatt — ténylegesen nem kerültek megvalósításra; a Tájékoztató 57 Szabó Bálint részletes, objektív fejtegetést tartalmazó, már említett munkája új adatokkal gazdagítja azt az álláspontot, hogy 1948 nyaráig még az útkeresés dominált. Az 1947-től meglevő szektás jelenségeket nem a nemzetközi irányvétel hatásából vezeti le, hanem a jugoszláv gyakorlat példaként való abszolutizálásának tulajdonítja. A szek-I ás vonal eluralkodását dátumhoz — a Tájékoztató Iroda 1948 júniusi határozatához — köti. I. m. 210. 1. 58 Elméletileg hibásnak minősítették Varga fentebb idézett könyvének téziseit a kapitalizmus újfajta, bár korlátozott stabilizálódásának lehetőségéről, a gyarmatok előrelátható, bizonyos gazdasági függetlenedéséről, az államnak a tőkés gazdaságban betöltött növekvő szerepéről, az amerikai tőke európai behatolásának az erőviszonyokat megváltoztató kihatásáról és a népi demokráciák gazdaságának átmeneti jellegéről. Bírálták Varga Jenő módszerét, amely szerint következtetéseit elsődlegesen a gazdasági tényezőkből vonta le. Berei Andor: Tőkés gazdaság a II. világháború után. Társadalmi Szemle. 1948. 210. 1. Ld.: SzK/b/P KB 1946. aug. 14. és 16-i határozatát a „Zvezda" és a Leningrád", c. folyóiratokról, ill. a drámai színházak műsoráról, valamint Zsdánov 1947 júniusi felszólalását a „Nyugat-európai filozófia története" c. köyvrnől. Ezt követte a zenei vitában elfoglalt álláspont. — Az SzKP kongresszusainak és konferenciáinak jegyzőkönyve. Bpest, Szikra. 1954. III. köt. 574—584. 1.; Társadalmi Szemle, 1947. 8—9. sz. 59 A kommunista befolyás szervezeti növekedéssel történő azonosítása már korábban is veszélyekkel járt, amint azt az 1947-es választások eredményei jelezték. Ld.: Ságvári Ágnes: A szövetségi politika kérdései Magyarországon a szocialista politika győzelméért vívott harcban, 1944—1948. 137—138. 1. Rákosi Sándor: Az állam pártirányításának néhány kérdése a felszabadulás után. Párttörténeti Közlemények, 1970. 1. sz. 1—29. 1.