Századok – 1972

Tanulmányok - Ságvári Ágnes: A magyar kül- és belpolitika néhány összefüggéséről a népi demokratikus forradalom időszakában 1333/VI

1342 SÂGViRI ÁGNES és figyelmen kívül nem hagyható körülmény volt az, hogy az új államiság megteremtésének, a fegyverszüneti szerződés megkötésének idején az ország területének jelentős része még hadműveleti terület volt. A katonaság a háborút követően is fontos szerepet töltött be, és ennek természetes következménye volt, hogy az egyes országokban kialakult forradalmi helyzetben a katonai intézmények osztályjellege egyre inkább kidomborodott. A nemzetközi szerződések végrehajtásának letéteményesei nyugaton az angolszász hadseregek, keleten a szovjet hadsereg volt. Az ellenállási mozgalomból és a belső fejlődés eredményeként kiformálódó demokráciák hatalmi intézményeit a Nyugaton az angol — amerikai megszálló hatóságok és az irányításuk alatt álló Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SzEB) a háború előtti burzsoá kormányzati formák restaurálása érdekében felszámolták. Másrészt a szovjet állam biztonsága kétségtelenül megkövetelte, hogy határain — ahonnan a támadás érte — békeszerető, semmiképp sem imperialista társadalmi erők kerüljenek hatalomra. A Szovjetunió állami, katonai és politikai érdekei és szocialista társadalmi berendezkedése egyaránt nyilvánvalóvá tették, hogy abban a megszállási övezetben, ahol a szovjet vezetés érvényesült, olyan politikai csoportoknak nyújtson támogatást, amelyek nem egyszerűen a fasizmus előtti viszonyok helyreállításában látták elsőrendű feladataikat, hanem a demokratikus formákon keresztül, radikális és antiimperialista programok alapján, a szocialista tendenciák megvalósítására törekednek-A SzEB nyújtotta lehetőségeket természetesen az USA is saját céljaira igyekezett felhasználni. Az „Amerikai politika a Magyarországgal kapcsolatos kérdésekben" c. összefoglaló dokumentum kísérletet tett „világosan meghatározni . . . milyen jogokkal és hatalommal" rendelkezzék a SzÉB magyarországi amerikai képviselője. A radikális baloldali kormánnyal szemben ugyanis a nemzetközi egyezményekhez jobban kötött szövetséges szervezet felhasználásával igyekeztek nagyobb befolyást biztosítani maguknak és az általuk támogatott hazai ellenforradalmi erőknek. A SzEB többi tagjának megkerülésével Washington — az amerikai megbízott révén — egyoldalú diplomáciai jellegű kapcsolatok felvételét kezdeményezte, és felmerült amerikai csapattestek Magyarországra telepítésének a gondolata is. Ezeket az akciókat azonban a Szovjetunió határozottan visszautasította.21 iiöki pozíciót?" A válasz az volt: „A nemzetközi helyzet kívánta meg ... A fegyverszüneti egyezménynek ez feltétele volt . . ." (MSzMP Párttörténeti Intézet Archívuma, 1/1—14. a továbbiakban: PI Arch.)—A kormányzatban résztvevő horthysta főtisztek állásfoglalásairól adatokat közöl Mucs Sándor: A magyar néphadsereg megszervezése és fejlődése 1945—1948. Bpest, Zrínyi Katonai Kiadó. 1963. 60—67. 1. —A népi demokratikus átalakulás kérdéseivel foglalkozók közül Mód Aladárral az élen többen a népi szervekre épülő új államgépezet megalkotását már 1944-től reálisnak vélték. A pártkoalíciós rendszernek és az államigazgatás demokratizálásának történeti-társadalmi indokoltsága mellett foglalt állást: Beér János : A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon, 1945 —1960. Bpest, Közgazdasági Kiadó. 1962. — Ságvári Ágnes: A szövetségi politika kérdései Magyarországon a szocialista forradalom győzelméért vívott harcban, 1944—1948; A kommunista párt szövetségi politikája, 1936—1962. Bpest, Kossuth Kiadó. 1966. 79—89. 1. 21

Az USA-nak Kelet- ós Délkelet-Európa iránti növekvő érdeklődését dokumentálja a fent hivatkozott forrásokon kívül Normann A. Grabner: Ideas and Diplomacy. New York. 1964. 630—632.1. — A vitáról, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság politikai vagy katonai testületként működjék-e Id. The Fate of East Central Europe. Ed. by Stephen D. Kertész, 51—75. 1. —-Az USA külügyminisztériuma a Szövetséges Ellen-