Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1326 WITTMAN TIIiOK értékesebb gyarmattal való forgalmat.4 8 A belső gyarmatosítás is ekkor vett lendületet, a Säo Pauloból nyugati irányban kiinduló „bandeirák" tevékenysége most alapozódott meg. Jelentősége nagy lesz az ország középső részének feltárásában és a felvirágzó aranybányászat (Minas Gérais) megindításában.49 Ennek ellenére a XVII. században a brazíliai gazdasági élet csak igen csekély területre, a partvidékre terjedt ki.50 Délen 1680-ban alapítják meg Colonia do Sacramentót, amely összekötő kapocs lett Brazília és az argentin pampák között. Bár a cukorültetvény jelentősége nem csekély, a brazíliai gazdaság tulajdonformái és a társadalmi viszonyok csak a XVIII. században konszolidálódtak, és némileg különböztek azoktól, amelyek Spanyol-Amerikában kialakultak. Itt a primitív indián társadalom nem kapott nagyobb szerepet a termelési mód meghatározásában, kezdettől az importált afrikai rabszolgák felé tolódott el a súlypont. Ennyiben a brazil gazdasági élet felépítése az Antillákra emlékeztet. A brazil aranybányászat akkor lendült fel rövid időre, amikor a.spanyolamerikai már hanyatlott. Általában felvetődik a kérdés, hogy a ( bányászat milyen .szerepet töltött be a gyarmatok, elsősorban a spanyol gyarmatok termelési módjának kialakulásában. Hogyan függ össze az európai gazdasági < élet- XVÏI. századi lassított fejlődése az amerikai nemesfémtermelés sajátos vonásaival ? Ezúttal mellőzzük a részleteket, és csupán néhány szempontra korlátozódunk. A nemesfém általános, századoko n át egyTg_növakvő---szükséglete volt, az gazdaságnak. Mind а рч er eér té к nck_ j>é n z formájában való önállósulása, 'mind a\m сй^та^еь^ XYll. században IdemelE^ojglsiitőséget biztosított az amerikai nemesfémnek, a pénz világpénzzé változása az 1 átmeneti depressziók ellenére is folytatódott. Nem lehet a ne meslem et csupán árun&lijelíogni, amelynek Amerikából való exportját az ültetvényes gazdaság termékeinek világpiacra való kerülésével egy nevezőre lehet hozni. Ennél több volt. А XVII. században az európai országok felé való közvetítésében, ttrgSzclasági élet érrendszerébe való juttatásában egy hatalmas erő játszott közre. A csempészet gyorsan és határozottan törte át a spanyol monopóliumokat és tilalmakat.51 Alvaro Jara tette pontosabbá Hamilton adatait és vetett fel új metodológiai problémákat az 1650-ig tartó nemesfémexport kutatásában.52 Sem ő, sem L. Hanke nem vállalkozott a potosi bányászat válságának vizsgálatára.53 P. Chaunu is csak adalékokat szolgáltatott a perui ezüsttermelés fő fázisának csúcspontjához, amely az 1680-as évekre tehető.54 Ezt már Potosi krónikása, 48 Gustavo de Freitás : A Companhia Geral de Comereio do Brasil (1649 —1720). Revista Histórica, 1961. 6, 7, 8. szám. -, 49 С. R. Boxer : The Golden Age of Brazil. 1695 — 170. Growing Pains of a Colonial Society. Berkeley and Los Angeles 1962. 32. 1. stb. 50 Саго Prado, Jr.: The Colonial Background of Modern Brazil. Berkeley and Los Angeles 1967. 31. 1. 51 ff. et P. Chaunu: Seville et lAtlantique (1504—1650). Tome VIII. Paris 1959. 903 — 905. 1. 62 Très ensayos sobre economía minera hispanoamericana. Santiago de Chile 1966. TJő. : Problémás y métodos de la história económica hispanoamericana. Caracas 1969. 63 L. Hanke: The Imperial City of Potosi. The Hague 1956. 18 — 19. 1. Uô. : La „História de la Villa Impérial de Potosi" por Bartolome Arzáns de Orsúa y Vela. Lima 1965. 73-74. 1. 54 Notes péruviennes (XVIe, XVIIe , XVIIIe siècles). Aristote et le Potosi. Revue Historique, I960 juillet — septembre. 69. 1.
