Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1327 B. Arzáns de Orsúa y Vela is észrevette, aki még 1679-ben 1500-ra teszi a híres ezüsthegy a Cerro Rico tárnáinak számát, majd 1692-ben meredek hanyatlást állapít meg, a korábbi 130 ezüstfeldolgozó üzem (ingenio) száma 60-ra csökkent. Az itteni 5000 mita-indiánból alig maradt 700.55 Ebből is látható, hogy a bányásza tJianya tl ns a nem pgy m mí pn t""l nvlógiai okok következménye , a KTve teles fü1 d r a j z i, klimaf'kn« körülmény ek (4000 méter magasság) között többszörösen fontos volt, hogy a bányavállalkozók, az az oguerók ésjQjnerólt hogyan és milyen munkaerőt tudnak biztosítani. Nem csup' " ' , л ' ' " " só, aminek csak egyik kérdés, hogy felvaltnatójt a DcrmunKa re ndszerevei. A kutatások Jelenlegi állapotában még nem tisztázódott, hogy a spanyol kormányzatnak milyen érdekei fűződtek a Toledo alkirály idején megszervezett mita reformjához és a bérrendszer bevezetéséhez. Amit világosan látunk, az, hogy a bányavállalkoz ótf a m i t át a pénz járadék egyik válfajává igyekeztek átalakítani, bizonyos összeg fejében lemondtak az indián munkájáról, anélkül, hogy ezt a járadékos bérmunkások alkalmazására fordították volna. "Erről már a XVII. század első felében panaszkodtak a hatóságok anélkül, hogy meg tudták volna állítani a folyamatot.50 Külön kérdés, hogy a tőkehiány milyen mértékben késztette az azogeurókat, hogy a gazdasági parazitizmus útjára lépjenek. Ez a parazitizmus fontosabb jelenség a perui bányászat negatív előjelű fejlődésében, mint a „demográfiai katasztrófa",5 7 amelynek a járványokkal való összefüggéseit a források kiemelik.5 8 Potosi esete főleg a termelőmód egyes vonásait tekintve fontos, magában a bányászatban ellenpéldával is találkozunk. Mexikó bányászata bizonyos ösztönzést tudott adni a mezőgazdasági környezetnek, és a kisebb vállalati egységek kialakításával mellőzte a kényszermunkát, helyet adott a bérmunka bevezetésének és a gyarmati korszak végére a tőkés termelés elemévé vált.5 9 A perui-bolíviai bányászat kitűnően mutatja, hogy az inka korszakból átvett mita munkarendszer a spanyol repartimiento alapján átalakítva' hogyan vált a belső piac fejlődését akadályozó, archaikusnak nevezhető tényezővé. A mezőgazdasági környezetet tönkretette, amiért nem jelentett kárpótlást az az élelmiszerkereslet, amellyel bizonyos ösztönzést adott a távolabbi vidékek (La Paz, Cochabamba, Mojos) termelésének. A perui ezüst a XVII. században is az európai piacot táplálta, de ennek méreteit azért nehéz meghatározni, mivel ekkorra már teljes nagyságában kibontakozott az angol, francia, holland csempészet és kalózkodás, és ez lecsökkentette a spanyol koronának az amerikai bányászatból származó hasznát. Az itt jelzett körülmények többé-kevésbé vonatkoznak a perui Huancavelica higanybányászatára is, amelyről már egy 1622-es jelentés megállapította a szerkezeti gyengeség minden ismérvét.60 55 Lewis Hanke y Ounnar Mendoza : História de la Villa Imperial de Potosi por Bartolome Arzáns de Orsúa y Vela. Providence, Rhode Island 1965. II. köt. 290 — 291, 364. 1. 56 Egy 1632-es irat, Archivo General de Indias, Fondo Charcas, 266-Í'P. Chaunu i. cikk, 71. 1. 58 P. V. Canete : Guía, 116. 1. 59 Enrique Semo : El desarrollo del capitalismo en la minería y la agrieultura de Nueva Espana (1760—1810). História y Sociedad, 1969. január—március. 11 — 12. 1. 60 Modesto Bargallo : La minería y la metalurgia, 357 — 360. 1. (Jorge de Fonseca jelentése). Vö. Lohmann Villena: Las minas de Huancavelica (en los siglos XVI y XVII). Sevilla 1949. fontos állomása hanem felvetődött a
