Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1315 kát — a haciendán és más tényezőkön kere sztül be lekapcsolta a XVI. szazad véráramába.3 1 Ha a spanyol gyarmatosítás indián közösségekre gyakorolt átalakító hatását konkretizáljuk, vissza kell nyúlnunk a gyarmati rendszer első és legfontosabb támaszpontjainak, a városoknak az alapításához. A perui partvidék és völgyvidék indián közösségeit megbontotta a területükön épült város, arról nem beszélve, hogy vonzó hatása az etnikai elkülönítés (két „köztópea— ság") ellenére is csak növekedett. Az átszervezés egy másik formája a feduc ción volt. Az jndiánok összetömörítése új falvakba már a XVI. század elsoTelében kifejezeti" aftaTni célkitűzés voit, a század második felében rendszerré vált. Az állami falualapítások a királyi földadományozás (composición) jogi alapján mentek végbe. A tehetős törzsfőnökök ( curacák ) f öldet ^kaptak, ezért megszervezték a f alut, amely kicsiben utánozt a jivárosi közigazgatási rendszert (cabildo, corregidor stb.). 3 2 Jobban is merta szerzetese reduction, a misszió rendszere, mely a perui alkirályságban az 1567-es" második limai zsinat után, Toledo alkirály idején kezdett kiépülni.33 Találó Magnus Mörner megállapítása a reducciónról: „az az eszköz volt, amely legalkalmasabbnak látszott, hogy az indiánokat beleillessze a hagyományos spanvol urbanizmus kereteibe."34 Az állami beavatkozás alapja az volt, hogy a koron a fon n t ar totta_ tulajdonjogát az indián közössé gek földjeire. Ennek alapján vetette ki az adót, és nem utolsósorban az adók védelmében tiltotta a meszticizálódást, pontosabban ezért tartotta távol a közösségtől az adót nem fizető és ezért „rossz példát" adó meszticet. Az olnik&i сйкШхлу tés egyik rugója volt az adórendszer, a_Eallási motiváció kiegészítő'" szerepet játszott. ' ügyancsak az adóréndszer^alátámasztására szolgált a közösségek pénzalapjának, a t^Aiak az intézményes fenntartása. A közösség egyes bevételeiből összegyűlt pénzalap azoknak a támogatását szolgálta, akiknek az adófizetési képessége bizonytalan volt: özvegyek, öregek mellett olyanokról volt szó, akik valamilyen oknál fogva nem tudták megfizetni az adót. Helyesen állapítja meg José M. Ots Capdequi: „a közösségi pénzalapok kincstári szempontból szintén garancia volt arra, hogy az adókat valóban beszedik."35 A közös alap nem kis mértékben szolgálta az egyházi intézmények, rendezvények költségeinek fedezését is. Mexikóban ez az alap a gyarmati korszakban általában nem csökkent, mivel a hatóságoknak érdekük volt a megfelelő szinten való tartásuk.3 6 További nagy különbség a conquista előtti és utáni közössége k között, hogy azjelőbbi még nagyrészt rokonsági alapokon is nyugodott, míg az utóbbi már főleg tgzvlet i, telëpulesi egység^ volt, és a hozzá tartozó közösségi földek (Peruban:"inarca) hí« jjnrnSlTÁ.krn. bnmlnttflik.1 métyekjncgmüv aléso o gvé nÊÂSll. A falu és a közösségi íoldek sokszor egymástól távol estek, az öntözési rendszert 31 Feudalismo colonial americano: el caso de las haciendas peruanas. Acta Historica Universitatis Szegediensis XXXV. 1971. 4. 1. 32 Hildebrando Castro Pozo : The Ayllu under the Inca Empire. Handbook of South American Indians. Vol. 2. Washington 1946. 489. 1. Francisco Morales Padrón : Manual de história universal V. 398 — 399. 1. 33 Fernando de Armas Media: Cristianización del Perú (1532—1600). Sevilla 1953. 34 La corona espanola y los foraneos, 49. 1. 35 El régimen de la tierra, 103. 1. 36 Luis Chdvez Orozco : Las Instituciones Democráticas de los Indigenas Mexicanos en la Epoca Colonial. América Indigena Vol. III. 3. 1943. 267. 1.
