Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1316 WITTMAN TIIiOK ezért sem tudták régi állapotában fenntartani, arról nem beszélve, hogy a közösség egész munkaszervezete átalakult L 3 7 A régi specializációs rendszer megjszüiit, a spanyol uralom mindenféle munkát megkövetelt az indián közösségektől. Emiatt az öntözés e lhan ya go lása és a к is magánbirtokok megerősödése következtében az indián közösségek termelési szintje, legalábbis közvetlenül a conquiet a_után. lianvatíotTaz az ték_és inka korszak hoz ké pest .''A conquistadorok és utódaik valóban rearchaizálták a közösségeket, viszonylag alacsony szintre vetették vissza őket, апТПсот megbontották a közösségi munkaszerkgzet specializációs és kooperációs réndszerel és támadást indítottak a közösségi íöldek elle n. " ^Különösen ki kell emelni a rej^^iizáltjközösségek két vonását. Az egyik az egyházi szervezetbe való beillesztésük, ami több mint a hitélet megváltozása. A másik az az egész gyarmati rendszeren át fokozódó^Tnésterséges hierarchizálódás, amely a „nem es indián" rétegJkiaJakulá sára vezetett. Helyes az olyan megállapítás, hogy a „nemes indiánok'', a törzsfőn ökök_/( : a(-iquck, euracák) közbülső réteg volt a spanyol és indi án ..köztársaság^n^ ött.^^egi^.ségükkel a'feTícrek „köztársasága" könnyebben érte el céljait,"mintha csak az erőszakot és az egyházat vette volna igénybe. Ebből a deformált indián faluból nem indulhatott fejlődésnek, mozgásinak a gyarmatok gazdasági élete.3 9 Két viszonylag konstans tényező, a kor ona és az QiidiáiLJiüZQSSftgakLmgllett csak. a harmadi k volt változó, fejlődőképes. Az encomienda kereteiből kibontakozó nagybirtokról, a.haeiendáeü^Tazendáról_van szó. Míg a korona őrködött a sajá t monop olrtrrrrai'es^az^índián közösségek elzártsága felett, addig nem tudta megakadályozni a vilá gpiac gyorsan érezhetővé váló hatásá t, mely el vezetett az ültetvényes gazdálkodás kia lakulásához és új munkaer őt vont be, az Afrikából hurcolt rabszolgákk al tette tarkábbá az eddigi amerikai társadalmat. А XVII. században a termelőmód kialakulásának döntő szakasza következett be. А XVII. századi európai ,,válság" és az új termelőmód konszolidálódása Amerikában Nem tartozik témakörünkbe, hogy foglalkozzunk a világpiac keletkezésének egyetemes történeti összefüggéseivel. Mégis néhány szempontot ki kell. emelni, ha a Latin-Amerikában kialakult termelőmód lényeges vonásait helyesen akarjuk értelmezni. 1. A pénznek világpénz zé, a piacokna k a vil ágpiac részeivé való válásában nagy szerepe van а XV V. százacl második felében "Kinópa felé'TnBgmdn ló nemgsfem-importnak. „Az arany és az ezüst fontos szerepet játszanak a világpiac létrehozásában. Így például az amerikai ezüstnek nyugatról keletre 37 H. Castro Pozo : The Ayllu, Handbook 2. 490—495. 1. 38 Virgilio Roel : História social y económica de la colonia. Lima 1970. 311. 1. Charles Griffin: Ensayos sobre história de América. Caracas 1909. 58. 1. 39 A nagy perui marxista gondolkodó, J. C. Mariategui jogosan állítja, hogy a „közösség tovább élt, de egy szolgasági rendszeren belül. . . A gyarmati rendszer megkövesítette a nagybirtokrendszer kereteiben." 7 ensayos de interpretáción de la realidad peruana. 19. a edieión. Lima 1971. 65 — 66. 1. Gondos elemzését adja a comunidadproblematikának Gustavo Espinosa, helyesen emelve ki, hogy mint tradicionális keret ma is a kollektivizálás hatalmas emeltyűje a közösség: El probléma de la tierra. Lima 1970. 129—130. 1.
