Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1312 WITTMAN TIIiOK háziipar és a pénztőke Amerikáb an elev e nem eg yesülhetett. Ahol erre kísérlet történt, csak rövid ideig tartó kivétel volt, aposztókapitalizmus európai típusú útját nemcsak a kiépült céhek és az európai áruk versenye torlaszolta el,1 4 hanem maga a gazdasági élet egész szervezete. A városi ipar technológia i fejlő dését a követ kező tényezők akadályozták: conquistadöroE'gyors meggazdagodási vágya kizárta az ipari létesítmények fejlesztését. ^\Д~з^>апуо1 és nyugat-európai áruk versenye eleve lehetetlenné tette, hogy az ipar túlnőhessen a napi szükségletek kielégítésén.15 3. Az iparban foglalkoztatott indiánok, meszticek és négerek előtt ismeretlen volt az európai technika. 4., Az indián falusi és városi ipar teljesítőképessége igen nagy j-yVK volt, Mexikóban a Kolumbusz előtti gyapotipar termelésének színvonalát csak \ - a gépesítés korában, 1843-ban érték el újra.1 6 Összegezve: bár az európai tech«Иг / nika bevezetése a városi iparban változásokat eredményezett, de csak perspek® v^ tívájában lehet igazán jelentősnek minősíteni. Döntő változást az európai technika a mezőgazdaságban hozott, itt egy valódi forradalomról beszelünk, melynek során az amerikai gazdaság rövid időn belül az európai tőkefelhalmozás, a születő világpiac szolgálatába állott. A conquista és az ezt követő évtizedek ennek a feltételét teremtették meg, a repartimiento és az encomien da kialakulás a után а XVII. században Jjeköset.l^zett-tig^íTEetvén^^ 'nag Tb irtok korszaka . Mindez az európai gyártási, szállításTes mezőgazdasági technológia, az európai és ázsiai növények és állatok segítségével. Latin-Amerikában az encomienda, hacienda révén ugyancsak a mezőgazdaság táplálta és növelte a városokat, de a modell teljesen eltérő az európaitól. Az^ európai képlet,- "fáin - város falu . A latin-amerikai modellből/^ ^hiányzik az utol só, vagyis a mezőgazdasági változások ugyan meghatározzák 1 a városíejlodéstT de ez nexaJaaA viggzj i, a mezőgazdaságotJjenLtudja magasabb szintre emelni? A mezőgazdaság adta ösztönzés is egészen mást jelent Latin-Amerikában, ez nem azonos az indián falvakkal, hanem az árutermelő, külpiacra irányuló nagybirtokkal, az ültetvényes gazdálkodással. Ennek alapjai mindjárt a conquista után lerakódtak, és a XVI. század közepéig az lín^Ant i I la-e пштщщг^а. j^ikj^^íbjin kísérleteződtek kTrA i'cll'cde r zésektől, a kolumbuszi esztendőktől az 1542-es Uj Törvényekig (Leves Nuev as) öt alszakaszt lehet megkülönböztetni ebben a félévszázadban.1 7 A fejlődés útja az indián munka erő korlátla n, rabszolgaszerű kizsákmányolásától a szabályozott kizsákmányolásig vezetett, amely végül is az encomienda-hacienda rendszer formáját öltötte. Jelen esetben mellőzhetjük a repartimiento-rendszer kasztíliai gyökereinek vizsgálatát,1 8 annyit elég leszögezni, hogy a munkaerő önkényes kisajátítása, az indiánok reparto-ja még a Túpac Amaru felkelés kirobbanásának okai között is szerepelt, tehát az indoamerikai területeken a gyarmati kor végéig megtalálható.19 14 Vö. Jan Bazant : Evolution of the Textile Industry of Puebla 1544—1845. Comparative Studies in Society and History. VII. 1. 1964. 58 — 69. 1. 15 Julio Le Riverend: História económica de Cuba. 2. kiad. La Habana 1965. 89. 1. lc Hans Pohl : Das Textilgewerbe, 445. 1. 17 Demetrio Ramos Perez : História de la colonización espanola en America. Madrid 1947. 299-304. 1. 18 Robert S. Chamberlain : Castilian^ Backgrounds of the Repartimiento-Encomienda. Washington 1939. 19 Daniel Valcárcel : La rebelión de Túpac Amaru. Mexico 1965. 68. 1.
