Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1313 Hogy a hódításból hogyan fejlődött ki a gyarmatokon megtelepedett vagy ott született spanyolok birtoklási joga, és ez hogyan illeszkedett bele a királyi, állami tulajdonjog és a regaliák rendszerébe, azt kielégítően tisztázta a jogtörténet.2 0 Az encomienda kontinentális (nem antillákbeli) válfaja, amely az indián lakosság adóztatási rendszerének volt az alapja, a XVI. század végén teljesen kifejlődöttnek tekinthető, és II. Fülöp 1591-es rendelete csak szentesítette és aláhúzta a királyi tulajdonjogot.21 Az encomienda és feudális birtok közötti jogi küknibségeket, már régóta számon tartja a történettudomány: 1. az encomiendaTnem kapcsolódik territoriális jogho z, 2. nem jár igazságszolgáltatási jogkö rreL3. nem örökbi rtok. 2 2 Ehhez hozzátehetjük az_adóbeszedési köt elezettséget. Azok~is, akik az encomenderók koronához való viszonyát feudalisnak minősítik, elismerik, hogy nem tudtak k atonai nemességgé fejlődni.2 3 Az viszont tény, hogy a conquistátöl a függetlenségi háborúig végighúzódik áz encomendero-haciendado réteg törekvés e, hogy a birtokjogot senorio-váj, t ulajdonjo ggá változt ass a. Az állam meghatározó szerepe a földbirtokviszonyok kialakulásában kasztíliai örökseg^vöttTTis^egészen más eredményekre vezetett Amerikában, mint az anyaországban. Más volt a társadalmi közeg, amelyben érvényesült. A feudális alapon kizsákmányolt kasztíliai parasztok helyett itt az állam és az encomendero egyaránt kész helyzetet, az indián közösségek kialakult rendszerét találta, és azt mindkettő a maga módszereivel maximálisan igyekezett hasznosítani. A fehér és indián világ talál kozása első pillán at,ban el lentéteket támasztott a gyarmatosító rendszer k ét jö pillére, a z áll am és a^jföldbirtokos rétég~között, harc indult meg a munkaerőért es az adóalanyért. Az indián ugyanli~èzt jelentette — gazdasági szempontból — a fehérTarsadalöm számára. Las Casas álláspontja mögött az Antillák tapasztalatai is ott álltak, azzal a tanulsággíílTlíögy magára a koronára nézve is káros a munkaerő elpusztítása, és ezért megkellszabni a kizsákm án yo 1 á s normáját. Ez iTïëhdëncïà erősödik Juan de Matíenzo, Solórzano és mások műveiben n ng~a~k о n с e p ció kiteljesedik az 1680-as törvénygyűjteményben (Recopilación de Leyes). Az óriási vita eszmei, morális és politikai arculatáról tengernyi irodalom született, mind a „feketelegenda", mind a „rózsaszínűlegenda" heves apologetákra talált. A kezdeti szakasz, a Las Casas korszak még ma is megoldatlan kérdések és viták egész sorát veti fel.24 Jelentős lépés volt a kutatásban annak felismerése, hogy a repartimiento, reparto, az eneomienda, hacienda terjeszkedése az indián közösségi földek 20 José M. Ots Capdequi : El régimen de la tierra en la América espaüola durant el periodo colonial. Ciudad Trujillo 1946. 7— 66. 1. Még ma is használható Silvio Zavala: La encomienda indiana. Madrid 1935. Sajátos típust ábrázol Eduardo Arcila Farias: El régimen de la encomienda en Venezuela. Sevilla 1957. 2. kiad. Caracas 1966. Francisco Morales Padrón : Manual de história universal. V. História general de América. Madrid 1962. 442 — 445. 1. 21José M. Ots Capdequi: i. m. 70 — 71. 1. 22 Demetrio Ramos Pérez : i. m. 269 — 298. 1. M" José Rosa Porqueras : El senorio en Hispanoamérica. XXXVI. Congreso Internacional]|de Americanistas. Espana 1964. Actas y Memóriás. Vol 4. Sevilla 1966. 483 — 489. 1. 23 L. N. McAlister : Social Structure and Social Change in New Spain. The His-, panic American Historical Review 1963. 3. 359 — 360. 1. 24 Vö. Lewis Hanke : Estudios sobre Fray Bartolomé de Las Casas y sobre la lucha, por la justicia en la conquista espanola de América. Caracas 1968.
