Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1311 is igyekeztek fenntartM.rii az et pibri W.tnwgÁgpt, és a középkori kasztíliai zsidó és mór negyedek (aljama, morería) példáját követve külön indián városrészekst^bajriada-kat, raneheríákat teremtettek.8 Ezeket á határokat ugyan a vérkeverèdés tíS TTlarsadalmi mozgás csakhamar elmosta, de maga a tendencia, az indián munkaerő biztosítása mindenképpen jellemző. Nem kétséges, hogy politika- és intézménytörténeti alapon a spanyolamerikai városok összevetése a kasztíliai „hidalgó várossal" hasznos lehet,9 de a gyarmatokon kialakult új termelőmódban betöltött szerepüket más oldalról kell megközelíteni. Általában az európai (spanyol, portugál) és a gyarmati társadalmak között több mint mennyiségi különbség volt,1 0 az európai és az indián társadalmak szintéziséből, egy új földrajzi környezetben és egy bonyolult nemzetközi áruforgalmi hálózatban valami egészen új született, ami sem európai sem indián nem volt, ugyanakkor mindkettő egyszerre és ennél is több. A termelőerők fejlődésében forradalmi változást eredményezett az Еищ? pából Amerikflbn ;ítvit| , technika. Sajnálatos, hogy a technikatörténeti kutatások csak a hajózásra, nagyon кis.mértékben a cukorfeldolgozásra és bányászatra terjednek ki.11 A kérdés egyik érdekességét az adja, hogy a munkaerő hiánya nem ösztönzött számottevő haladásra az importált technikában. A mi szempontunkból egyelőre az a lényeges, hogy a legfontosabb eu rópa i technikai vívmányok a mezágazdaságban^&etek maguknak utat, a városi ipart nagyrészt elkerülték. A szállítási eszközök, a hidraulikus.gépek, malmok stb. ugyanúgy mutatják ezt, mint az új mezőgazdasági termeivények (gabona, bor stb.) bevezetése és a vonóállatok alkalmazása. Egyedüli kivétel a bányatechnika, amely a bányák tövébe épített nagyvárosokat képes~v5HT"felvirágoztatrrir1 3 Különösen tanulságos a textilipar, amely az európai társadalmakban az egyik leggyorsabban tőkésedő gazdasági ágazat volt. A szövőszék, lábitós rokka bevezetése ugyan megtörtént, mégsem vált egy virágzó városi ipar motorjává. A latin-amerikai fehér lakosság az igényeit anyaországi szövetekkel elégítette ki, az indián lakosság egészen a gyarmati korszak végéig a Kolumbusz előtti primitív eszközökkel font és szőtt, és így is mind mennyiségileg, mind minőségileg viszonylag magas szintet ért el.1 3 A textiltechnika s ta gnálá sának legfőbbjoka tehát az volt, hogy nem, tudot t behatolni -a pipy.őgn zflnsá^i, falusi lakosság mindennapi életéb e, és ott továbbfejlődve nem válhatött a tőkés vállalkozás, a „Verlag" alapjáváa falusi háziipar forma]ában. Ä falusi_ 8 Magnus Mörner : La corona espanola у los foraneos en los pueblos de indios de America. Estocolmo 1970. 53—58. 1. 9 José Luis liomero : La ciudad latinoamericana: continuidad europea y desarrollo autónomo. Jahrbuch für Geschichte von Staat, Wirtschaft und Gesellschaft Lateinamerikas. 6. 1969. 144 146. 1. 10 Charles Verlinden : Sentido de la história colonial americana. Estudios Americanos. Sevilla. 15. 1952. 562. 1. 11 Silvio Zavala: El mundo americano, II. 117—119., 204—205. 1. 12 Alvaro Alonso-Barba 1640-ben Madridban kiadott alapvető bányatechnikai művének legújabb kiadása Armando Alba előszavával: Potosi (Bolívia) 1967. Még mindig egyetlen összefoglalás Modesto Bargalló : La minería y metalurgía en la América espanola durante la época colonial. México 1955. Nem sokat mond Carlos Prieto : La minería en el Nuevo Mundo. Madrid 1968. 13 J. Vicens Vives (szerk.): História social y económica de Espana y América. III. Barcelona 1957. 543. 1. Guillermo Céspedes del Castillo fejezete. Ujabban jó összefoglaló tanulmány Hans Pohl : Das Textilgewerbe in Hispanoamerika während der Kolonialzeit. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftgeschichte. 1969. 4. 444. 1.
