Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
A LATIN-AMElilKAl „FEUDALIZMUS" VITÁS KÉRDÉSEI 1305 szükséges annak megvilágítása érdekében, hog y milyen feudalizmust „exportáltak" ajyaanyoloir^ második felében a Kasztíliára alapozott spanyol központosít ás (abszolutizmus) továbbfejlődése és saját lehetőségeinek határaihoz való érkezése figyelhető meg, maga Kasztília pedig a gazdaságl~és társadalmi stagnálás szakaszába jutott, amelyetrnár a kortársak hanyatlásnak neveztek.3 '" Többen hangsúlyozzák, hogy a latin-amerikai társadalom nehézségei mögött a spanyol feudális merkantilizmus vagy merkantilista feudalizmus rendliagyó szerkezete áll. Mások, így P. Vilar is kiemelik, hogy a gyarmati conquista a reconqűista módjára, feudális alapon ment végbe. Vilar szerint a spanyol „imperializmus" annak a feudális társadalomnak „legfelső foka" volt, amelynek lerombolásához nyugaton hozzájárult. 1600 körül a kasztíliai feudalizmus „elérkezik az agóniához anélkül, hogy másvalami a helyébe tudna lépni".31 E mögött a megállapítás mögött az húzódik meg, hogy Kasztília a saját f eudalizmusa adta lehető ségeket az amerikai nem esfém segítségével úgy merítette ki a ЛЛ I. százacTvegére, hogy nem tudta megérlelni a tőkés viszonyokat. Nem a feudalizmusnak az új társadalom elöttiTneghátfálásárÖl, äzaz "forradalmi válságról, hanem szerkezeti válságról van szó, a mi azt is magába n rejti, hogy a kasztíliai társadalom nem képes többé magát atalakítani, megrekedt és csak a világpiac későbbi hatásai, a külső tőke behatolása fog változtatni a hoss zú pangason/ET7,kulso" tenyezők között fög'szérépeTnfa XVTÏI. századtól kezdve kibonFakozó katalán tőke is. A szerkezeti válságnak sok füldra jzi, kli matikus összetev őj e is van, de a középkori örökség marad a „legmeghatározóbb erő, ennek szerepét fokozta fel "az áremelkedésekkel összefüggő agrárkrízis, a gyapjú északra irányuló kivitelének leállítása, a kíméletlen adópr és és az ipa r átmeneti fejlődésének megtorpanása.3 2 A spanyol abszol utizmus legfőbb ö sszetartó erői megle hetősen törékenyek voltak: a" târFôm ânyok közti egye nlőtlen fejlődés, az ameri kai ne"mestem és az állam felfokozott külső funkció ia, az állandósult hábor úskod ás. Mindenesetre egy tragikus vonás húzódik végig az „aranykor történetén: az a Spanyolország, finely tengerentúli vállalkozásával megteremtette a tőkés világpiac alapjait, ebből nem élvezett előnyt saját kapitalizmusának kifejlesztésére. A nemesség bizofiyos mérvű elpolgáriasodása ezért nem nyújtott kárpótlást. . Miért kell kiemelni, k pgy bizonyos módosulásokkal az amerikai gyarmatokraT'egy íeudaiis társadalom, méghozzá egy fejlődésképtelen, archaikus 29 Vö. Tibor Wittman: Apuntes sobre los métodos de investigación de la decandencia castellana (siglos XVI—XVII). Nouvelles Etudes Historiques. Budapest 1965. 243 — 2ű9. 1. A kutatási eredményekről újabban Hermann Kellenbenz : The Impact of Growth on Government: the Example of Spain. The Journal of Economic History 1967. 3. A Kanári-szigetek gyarmatosítására, amely Amerika felfedezésének ós a Conquistának a nyitánya volt, Silvio Zavala : Las Conquistas de Canarias y América. Estudios Indiános, México 1948. Vö. még F. Morales Padrón : El comercio canario —americano (siglos XVI, XVII y XVIII). Sevilla 1955. 13-20. 1. 30 Vö. összefoglalásomat: II. Fülöp. Budapest 1967. 31 Le temps du „Quichotte". Europe 1956. 9 — 10. 1. 32 Máig alapvető mű liamón Carande : Carlos V y sus banqueros. Az I. köt. az általános gazdasági helyzetről. Madrid 1943. A mezőgazdaságra N. Salomon id. művén kívül José-Gentil da Silva: En Espagne développement économique subsistance déclin. Paris 1965. Jó összefoglalást ad J. H. Elliott: Imperial Spain 1469—1716. London 1963. J. Lynch : Spain under the Habsburgs. I. Oxford 1964. Vö. még Gonzalo Anes : Las crisis agrarias en la Espana moderna. Madrid 1970. 92—100. 1. 2 Századok 1972/6
