Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1306 WITTMAN TIIiOK kasztíliai feuda liz mus ü ltet ődött át? Volt és tovább él egy olyan felfogás, amely szerint Spanyolország а XVI. században az eredeti tőkefelhalmozást, a kapitalizmust plántálta át Amerikába. E. R. Wolf és A. Gunder Frank a spanyol kereskedelmi kapitalizmus (capitalisme mercantil) importjáról beszél, és a XVII. századot a „klasszikus" kapitalista fejlődés korának jellemzi az amerikai gyarmatokon.33 R. Stavenhagen a merkantilizmus amerikai behatolását hangsúlyozza.34 Nyilvánvalóan azt a tényt, hogy Spanyolország — főleg az-amerikai nemesfém révén — az európai eredeti tőkefelhalmozásban fontos szerepet kapott, hibásan azonosítják magának a spanyol társadalomfejlődésnek a jellegével, amely nei^csak_feudális marad t, h a ngTTi ~tr cl) a i z á 1ó dáHíi miatt nenTvált a fejlett nyugati kereskëBèlmi tö ke komoly versenytársáv á, sőt hanyatlásában maga isézt~segítétte. Ebben az értelemben beszélnek Chávez Orozco és A. Lipschutz spanyol „újfeudalizmusról", amely hozzájárult a nyugati burzsoázia felemelkedéséhez.3 5 Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy Gunder Frank nézete be nem vallva vitatkozni akar az apristák tételével, amely szerint az imperializmus importálta a kapitalizmust a feudális Latin-Amerikába. Érthető, ha Haya de la Torre, az APRA vezére erősen hangsúlyozza a feudalizmus konzerválódását a XIX. század eleji függetlenségi háborút követő időszakban.36 Ma még sok a bizonytalanság a kasztíliai feudalizmus sajátos vonásainak megítélésében. Egy azonban világosan leszögezhető: aJ^üTsjvarós viszonya különbözik az angol, flamand, francia stb. fejlődéstől, melyben a kiinduló pont a falu, de ugyanakkor a mozgás iránya, я falu városiasodása. Ezek a feudalizmust jellemző fő vonások alig találhatók meg az arabok elleni évszázados harcok fő színtereként szereplő. Kasztíliában, ahol ajjtlu nem minden esetben volt a közeli város jtápláló csatornája, a varos pedig csak kevéssé lett a helyi piacok elosztó és irányító központja, az ipar kiemelkedő székhelye. Az árutermelés és -forgalom ösztönzése hiányzott a falvaknak, hanyatlásuk is nagyrészt ezzel magyarázható, nem annyira a fiskális terhekkel, adókkal.3 7 A feudális társadalmak fejlődésének dinamikáját és perspektíváját a falu, a mezőgazdaság szerkezete határozza meg. Jól jellemzi a város és falu viszonyát Marx az antik, „ázsiai" és feudális társadalmakban: ,,A klasszikus ókor történel me, vá ros ok törtenohjie, az ázsiai történelem vá ros és falu bizonv ög fajta indifferens egyseg e (a valóban nag^ varosok itt csupán tefedelmi táborokií5k~tekinthetők, mint rárakódás a tulajdonképpeni gazdasági konstrukcióra); a kú2£pli2r_(germán korszak 1 ) a faluból indulki. mint a történelem székhelyétől, a történelem további fejlődése azután varos és falu ellentétében moz og." 38 Mit mondhatunk a kasztíliai város és falu kapcsolatairól 33 A. Gunder Frank: Capitalisme et sous-développement en Amérique latine. Paris 1968. 44 — 48, 120—122. 1. Gunder Frank kritikai elemzését adja Salvatore Sechi: Aportes no 21. 1971. 165—173. 1. (Párizs). 34 Seven Erroneous Theses about Latin America. I. L. Horovitz, J. de Castro, J. Gerassi: Latin American Radicalism. New York 1969. 104—105. 1. 35 Chávez Orozco: História Económica y Social de México. México 1938. A. Lipschutz: El Indoamericanismo y el Probléma Racial en las Américas. 2. kiad. Santiago de Chile 1944. 68. 1. 36Treinta Anos de Aprismo. México 1956. Idézi Paul F. Sigmund : The Ideologies of the Developing Nations. New York, London 1963. 292. 1. Újabban V. R. Haya de la Torre: De regreso a las ideas apristas de 1924. Cuadernos americanos 1970. 6. 10. 1. („primera о inferior etapa"). 37 José-Gentil da Silva: En Espagne, 130. 1. 38 A tőkés termelés előtti tulajdonformák. 16. 1.
