Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1304 WITTMAN TIIiOK is a minimumra korlátozódtak.2 3 Kasztíliában, eltérően Katalóniától és Európa más országaitól, a városok jelentősége rendkívül csekély volt, különösen az 1520-as felkelés leverése után. Ami a középkori kasztíliai parasztság ot illeti, a mi gondolatmenetünk szempontjábór azt a nagy különbsége t kell kiemelni, ami a gazdasági és jogi helyzete között fennállott, sőt fokozódott a XVI. század végéig. Az általános „labradör" kategória á~különböző paraszti kondíciók széles skáláját tartalmazta a gazdag^: vílkjiojico"-tól a szegény solariego-ig, de az a közösjvonásuk, hogy gazdasági perspektívájuk az árutermelés irán yában nagyon korlátozott volt. Különösen áll ez a najaszámos m unkát végző ,,jornalerók" tömegeire, akikkel szemben a falusi nemesség és a hatóságok mindig a gazdag parasztok oldalára álltak.2 4 A gazdag paras ztság gazdagsági ereje gy enge volt, semmiképpen nem a 1 к almas ar ra^ hogy regenerálja^a^kasztíliai mezőgazdaságot. A solariego parasztok helyzetét nem ismerjük kielégítően, nagy vonásokban megfelelnek a' magyartelkes jobbágy oknak, akik elvileg elhagyhatták földesurukat, de minden vagyonukat ott kellett hagyniok.2 5 A röghözkötöttség hiánya, a viszonylagos jogi szabadság nem takart olyan értelmű gazdasági haladást, mint az angol freeholder, a francia, flandriai stb. szabad parasztság fejlődése. Amint látjuk, a 'gyarmatosítás szempontjából elsőrendű fontosságú kasztíliai feudalizmus fur cs a, kivételes, mai napig ali gj smert fejlődési variáns. Ha az említett vonásokon kívül számba vesszük a keresztény, mór és "Zsidó elemek bonyolult együttélését és a kasztíliai arisztokrácia és papság „keresztes háborús" tudatát, elzárkózását, expanzív terjniszafcgt, könnyen érthetővé válik, miért beszél a polgári tudo mányosság is , (kasztokról Kasztília esetében. Americo Castro szerint a térmékek előállítói „nem alakultak át egy törvényesített társadalmi osztállyá".26 Juan Goytisolo azt emeli ki, hogy a kasztíliai kultúrában a keresztény — mór - héber elemek együttélése véglegesen a XV. század végén, Kasztília és az Aragon Királyság egyesülésével bomlott meg, az uralkodó kasztíliai katonai és papi „kasztok" kíméletlen harcot hirdettek a mór és zsidó hagyaték, a mór és converso (áttért zsidó) lakosság és kultúrája ellen.27 Az európai feudális osztályoknál merevebb és hierarchikusabb középkori kasztíliai társadalmat az egyik amerikai kutató „megcsonkított feudalizmusnak" minősíti, amelyben a gazdasági életet az átlagnál jobban befolyásolta az állami irányítás^ az „interventionism".2 8 Figyelmünket a felfedezések és gyarmatosítás előtti Kasztíliár^ összpontosítottuk. Hogy a XVI. és az azt követő századokban immár máskén^ vetődtek fel a kérdések, az éppen Amerika yi.^y;ihnt;í«í.nnk elsősorban a nemesfémnek és a p iac kiszélesedéséne k tulajdonítható. A spanyol „aranykor" és hanyatlás' szerteágazó problematikáját nincs módunkban érinteni, de nem is 53 Roger Bigelow Merriman : The Rise of the Spanish Empire in the Old World and in the New. Vol. IV. New York 1962. 425. 1. 24 Noël Salomon: La campagne de Nouvelle Castille, 301 — 302. 1. 2ä A. Ballesteros y Beretta: História de Espana, III. 358. 1. 26 La reáliád histórica de Espana. Mexico 1954. 581. l.A portugál földbirtokra vö. Ch. Verlinden : Quelques aspects de l'histoire de la tessure au Portugal. Recueil de la Société Jean Bodin III. Bruxelles 1938. 231 — 243. 27 Spanien und die Spanier. Luzern und Frankfurt/M. 1969. 24—33. 1. 28 William P. Glade : The Latin American Economies a study of their institutional evolution. New York 1969. 46, 70—82. 1.
