Századok – 1972
Tanulmányok - Wittman Tibor: A latin-amerikai „feudalizmus” kialakulásának vitás kérdései 1293/VI
1294 WITTMAN TIIiOK magasabb színvonalához nem fér kétség. Egy földművelő gazdaság, amely olyan sűrű népességet el tudott tartani, mint amilyen a hódítás előtti Amerikában élt, nem lehetett kezdetleges. Egyesek 80 100 millióra becsülik a Kolumbusz előtti Amerika indián lakosságát, Tenochtitlan, az aztékok fővárosa mintegy 300 000 lakosú óriási település volt. Közép-Amerikának és az Andok vidékének az ekés gabonatermelés hiánya ellenére is intenzív mezőgazdasága volt a spanyol hódítást megelőző időkben. Számolni kell azzal, hogy e területek talaja termékenyebb volt, mint a mélyebben fekvő tropikus vidékek hamar kimerülő földje. Ugyanakkor minden feltétele megvolt, hogy e magas fennsíkok hozzájuthassanak a kívánatos nedvességhez. Figyelembe kell venni az élelmezés alapjául szolgáló kukoricTt^s durgonya nagy és gyors hozamát. Egy jiároin ta gú család Közép-Amerika fennsíkjain 120 nap alatt megtermelte k ukoricaszükségletének kétszeresé t. Egv kínai rizstermelő parasztnak vagy egy európai gabonatermelő földművesnek ehhez több idő kellett. Végül nem szabad elfelejteni, hogy e fennsíki társadalmak számára az élelmisze reket maga a természet, a magaslati klíma konzer válla. Példa erre a fagyon és napon konzervált andesi burgonya, a chuno, amely még ma is a néptáplálkozás nélkülözhetetlen kelléke.4 Mindezek a körülmények nemcsak azt tették lehetővé, hogy kis földterületen nagyobb népesség meg tudjon élni, hanem a parasztot mint élelmiszertermelőt sok munkától mentesítették, ezért az állam nagyobb mértékben használhatta munkaerejét és idejét katonai célokra, mint az európai társadalmakban. Ezúttal figyelmen kívül hagyhatjuk a magaslati klímának az emberi szervezetre és magatartásmódra gyakorolt hatását, amelyről az irodalom annyit vitatkozott és vitatkozik. Talán nem érdektelen megemlíteni, hogy hazánkfia, Szenger Ede orvos, aki egy évtizedet töltött Mexikóban, külön könyvet (1877) szentelt a magaslat biológiai következményeinek, és az egyik mexikói szerző nyomán arra a megállapításra jut, hogy ,,a régi aztékok bátrak és civilizáltak, de nem voltak erőteljesek", utalva ezzel a magaslat szívósságra, önfegyelemre nevelő hatására.5 Mind KözéjbAmerikában, mind az Andokban a tpriiW, kis hánvada alkalmas a fjilrlniűa^sm, és mindkét helyen a kevés eső miatt szükség volt és van mesterséges öntözésr e. Különösen Peruban és Bolíviában kellett a partvidéknek a hegyekből Telolyó patakokat, folyókat hasznosítani, mivel itt kevesebb az eső, mint Mexikó alacsonyabb vidékein. Az Andokból lezúduló vizek szabályozására nagy öntöző müvekre volt szükség, a közösségi munkaszervezetnek hatékonyabban kellett működnie, mint Mexikóban, ahol általában kisebb közösségek is elvégezhették az öntözést. Noha az Andok tér ségét nem lehet olvan termékenynek minősíteni, mint Közép-Amerikát, a természet egy különös ajajidekkaTkárpótolta a perui — bolíviai civilizációkat. PC lámává рака nemcsak az öltözködés és táplálkozás fontos forrása volt, hatiem--igen hasznos szállítóeszköz is, amely kminyjivé tette a magasfennsíkok és az alacsonyabb vidékek (perui partvidék, bolíviai 4 Friedrich Krtíz : Vorkol umbische Kulturen. Die grossen Reiche des alten Amerika. München 1969. 58 — 69. 1. William T. Sanders és John V. Murra ekológiai kutatásainak eredményei itt összefoglalva. 5 Szenger Ede: Mexico felvidéke. Budapest 1877. 276. 1. A táplálkozás problémáiról F. Braudel: Civilisation matérielle et capitalisme (XVe—XVIIIe siècle). Tome 1. Paris 1967. 122 —126. 1. Andok vonatkozásában A. Sacchetti, Journal de la Société des Américanistes 1964. 9 — 83. 1.
