Századok – 1972

Krónika - A Dózsa-emlékkiállításról (Pál Lajos) 1270/IV–V

KRÓNIKA 1283 Gondolatgazdagsága a problémakör további vizsgálatára ösztönöz, ugyanakkor pontos adatszerűsége a további kutatásokhoz szilárd alapot biztosít. Magában is jelentős, egyszersmind az érdeklődés középpontjában álló problémakört szigorú módszerességgel ismerteti meg. Ennek valamennyi elvét készen nem vehette át a külföldi szakirodalomból, hanem részben magának kellett azokat kialakítani. A mű érdeme, hogy a késő antik és a középkori „nép" fogalmakat és a rájuk vonatkozó kifejezéseket egyezteti a mindenkori történeti valósággal, fejlődésében követte nyomon a történeti változások okozta jelentéstani változatokat. Világosan felrajzolta a birodalmi vagy világegyházi móretekben való gondolkodás ós a nemzetségi tudat színeváltozását, a kettő ellentótének dialektikus alakulását. A magyarság néppé alakulásának kérdésében meggyőzően jutott el jóval a honfoglalás előtti időkig. Rendkívül részletes nép- és államtörténeti korszakelemzós alapozza meg elméletilletve eszmetörténeti részeit. Erős oldala, hogy a keleti és nyugati fejlődés tényanyagát eddig egyedülálló méretben és mélységben állítja egybe és veti össze. Mégsem csupán összegezés, hanem számos fontos önálló eredményhez jut a részletekben is; bírál és vitatkozik. Egyebek között régészeti, néprajzi, nyelvészeti eszközöket is alkalmaz, és ezeknek a tudományszakoknak egyes eredményeit is helyesbíteni igyekszik. A bírálóbizottság javasolta a munka magyar és angolnyelvű kiadását. A disszertáció vitája során felmerült kérdéseket, a jelölt válaszait, és a disszertációval kapcsolatban kialakított végleges álláspontját a bírálóbizottság a következőkben foglalta össze: Az elméleti és a módszertani eredmények összegezését a kiadás során a téziseknek megfelelően a fő szövegben el kell helyezni. A munkában a gondolatok lényegét gyakran elhomályosító bonyolult mondatszerkesztés, valamint elsősorban a szociológiától kölcsönzött szakkifejezések igen nagy számban találhatók. A jelölt megígérte annak további megfontolását, hogyan teheti művét közérthetőbbé. A munka nagyon fontos historiográfiai kérdéseket vetett fel, ilyen vitákat vont maga után. A szerzőnek ezekre vonatkozó reflexióit is a kiadás során a megfelelő pontokon — amint válaszában tette — érvényesítenie kell. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta Szűcs Jenő részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1972. április 17-i ülésén Szűcs Jenő részére a történelemtudományok kandidátusi fokozatot odaítélte. * Unger Mátyás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának docense 1972. június 9-én védte meg a „A történelmi tudat alakulása középiskolai tankönyveinkben a századfordulótól a felszabadulásig" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Lederer Emma, a történelemtudományok doktora volt; a disszertáció opponensei Pamlényi Ervin és Szabolcs Ottó, a történelemtudományok kandidátusai. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Unger Mátyás disszertációja hézagpótló munka. A szerző az elméleti ós gyakorlati szakember hozzáértésével, biztonságával emeli ki és értelmezi a történelem-tankönyvekben megmutatkozó legdöntőbb szemléleti elemeket, a történelmi tudat egyik meghatá-