Századok – 1972
Krónika - A Dózsa-emlékkiállításról (Pál Lajos) 1270/IV–V
1282 KRÓNIKA mokban. Erre az időszakra esik a munkásosztály és a szakszervezeti mozgalom kialakulása is. A szerző nem tér ki annak a kérdéskörnek a tárgyalása elől sem, hogy az Egyesült Államok munkásmozgalma mennyire volt tudatában a változások tényének, s meddig jutott el az új valóság által feltett sorsdöntő kérdések elméleti és gyakorlati megválaszolásában. A kandidátusi értekezés bírálói megállapították, hogy az értekezés nagy áttekintésű, gondolatgazdag mű, amely szélesíti, színezi az Egyesült Államok társadalmának történeti útjáról kialakított képünket; a kérdések tudományos megközelítésével, elméleti felkészültségével és bő anyagismerettel, állásfoglalásával meggyőzi olvasóit. A tárgyalási mód, kérdésfeltevés, megközelítés és megválaszolás azonban nem egyöntetűen érvényesül. A munkásmozgalom egyes ós átfogó problémáinak megközelítésekor bizonyos ahisztorikus szemléletre és értékelésekre bukkanunk, és számos esetben találkozunk olyan ítéletekkel és kijelentésekkel, amelyekre az események alakulásából, a személyek és körülmények sokoldalú megfigyelése folytán nem következtethetnénk. A bírálók munkáját megnehezítette az a tény, hogy a szerző eltekintett a szokásos jegyzetapparátus szokásos megoldásától, így számos megállapítása eleve kérdésessé vált. Azzal a kívánsággal, hogy az alapjábanvéve gondos és dinamikus munka a tudományos követelményeknek megfelelhessen, a bizottság kérte a szerzőt: további tudományos munkássága során vegye figyelembe a tudományos apparátusra vonatkozó kritikai észrevételeket, az Egyesült Államok e korszakának munkásmozgalmára, az európai munkásmozgalommal való egybevetésére vonatkozólag, valamint a szerkezet átalakítására utaló megjegyzéseket. A disszertáció vitája során felmerültek az alábbi kérdések: a) Miért hanyagolja el a jelölt a külfödi tőke szerepót, illetve az amerikai tőke külföldi expanzióját? b ) Miért nem foglalkozott egyáltalán a külpolitikai célkitűzések belpolitikai hatásával, illetve a tőke külpolitikai tervével, érdeklődési irányával, a tőkés csoportok ebből fakadó ellentétével ós ennek belpolitikai kihatásával ? A jelölt válaszában azzal indokolta e két kérdéskör mellőzését, mivel amúgyis komplex kutatási módszere és sokrétű anyaga mellett ezt további kutatásban akarja megoldani. A bírálóbizottság elfogadta a jelölt válaszát, és egyhangúan javasolta Zala Tamás részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1972. május 15-i ülésén Zala Tamás részére a történelemtudományok kandidátusi fokozatot odaítélte. * Szűcs Jenő, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa 1972. február 28-án védte meg ,,A gentilizmus. — A barbár etnikai tudat kérdése" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Székely György, a történelemtudományok kandidátusa volt; a disszertáció opponensei Mályusz Elemér és László Gyula, a történelemtudományok doktorai. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Szűcs Jenő értekezése nemcsak gondolatokban, hanem adatokban is gazdag ideológiai ós történeti munka, amely a magyar történelem egyik terjedelmes korszakára úgy vet fényt, hogy az európai ós a hazai fejlődést egymással összefonva mutatja be.
