Századok – 1972

Krónika - A Dózsa-emlékkiállításról (Pál Lajos) 1270/IV–V

1278 KRÓNIKA egészen új képet nyújt egy eddig kevéssé tárgyalt kérdésről. Eredményei a mai magyarországi nemzetiségi politika tudományos alapvetéséhez is adnak adalékokat. A disszertáció igen nagy, szétszórt levéltári ós irattári anyagot gyűjtött össze, felhasználta e kérdés eddigi délszláv nyelvű szakirodalmát, bár a magyar szakirodalom felhasználásában még tovább mehetett volna. Nagy előnye, hogy a hagyományos történettudományi módszerek mellett egyéb társadalomtudományok, elsősorban a szociológia korszerű kutatási módszereit is alkalmazta, így adatait komplex kutatási eszközökkel dolgozta fel. Hiányossága az általános vonatkozású fejezetekben több adat pontatlan közlése. A disszertáció vitája során felmerült kérdéseket, a jelölt válaszait és a disszertációval kapcsolatban kialakított végleges álláspontját a bírálóbizottság a következőkben foglalta össze: A vita során felvetődött a felszabadulás utáni magyarországi népszámlálások nemzetiségi adatainak a kérdése, a magyarországi vendek tájszólás-kérdése, és a szerb egyház szerepe a délszlávok művelődési életében, az erőszakos ós természetes asszimiláció kérdése, a magyarországi nemzetiségi politika az abszolutizmus időszakában, a dualista korszakban ós a jelenben, a külföldi kulturális hatások elhanyagolása, az orosz kivételével, az irodalmi nyelv és a nyelvjárások összefüggése. A magyarországi délszlávok Demokratikus Szövetségének a szerepe, a magyarországi délszlávok helyzetének összehasonlítása egyéb magyarországi nemzetiségek fejlődésével, a kétnyelvűség kérdése, s ezzel kapcsolatban a nemzetiségi értelmiség két irodalomhoz való kapcsolódásának kérdése, a délszláv és a magyar kulturális szervezetek kapcsolatainak és kölcsönhatásainak elhanyagolása, a mai magyarországi és a történeti magyarországi helyzet elkülönítése. Szó esett a jegyzetek kérdéséről is, ahol a hozzászólók nagyobb pontosságot igényeltek. A Bizottság a jelölt válaszát egyhangúan elfogadta. A felvetődött kérdéseket a Bizottság mind fontosaknak tartotta, a disszertációt az itt felvetett szempontokkal érdemes kiegészíteni. A Bírálóbizottság egyhangúan javasolta Urosevics Daniló részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1971. november 22-i ülésén Urosevics Daniló részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot odaítélte. * Mayer Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos ügyintézője, 1971. november 15-én védte meg ,,A ruszin társadalmi mozgalmakról a századfordulón" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Pölöskei Ferenc, a történelemtudományok doktora volt; a disszertáció opponensei Perényi József, a történelemtudományok kandidátusa, Kemény Q. Gábor, az irodalomtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Mayer Mária disszertációja jelentős nyeresége történeti irodalmunknak. Elsőízben tárta fel részletesen a „ruszin" társadalom és nemzetiségi mozgalom századeleji történetét, sőt bevezetésként alapvető kiegészítéseket tett a magyarországi kárpátukránok régebbi, XIX. századi mozgalmával kapcsolatban. Az értekezés széleskörű levéltári és hírlaptári anyagon nyugszik. Mindezek nyomán alapvetően új következtetések levonását tette lehetővé a századeleji „ruszin kórdós" sajátosságairól.