Századok – 1972

Krónika - A Dózsa-emlékkiállításról (Pál Lajos) 1270/IV–V

KRÓNIKA 1277 A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: A szerző marxista tudományos igénnyel elsőként dolgozta fel — gazdag és jobbára kiadatlan okleveles anyag alapján az országbírói intézmény XIV. századi történetét. Összevetette a korabeli kormányzattörténetre vonatkozó szakirodalom eddigi eredményeit. Összevetette a középkori Francia-, Német-, Cseh- és Lengyelország központi bíráskodását a magyarországiéval, tehát összehasonlító, illetve egyetemes történeti értékű konzekvenciák levonására alkalmas kutatásokat is végzett. Részletes feldolgozását adta az egyes XIV. századi országbírók működésének, vagyoni gyarapodásának, figyelemmel kísérve az ítélkezés politikai szempontjait. Forrásai alapján tisztázta a királyi jelenlét bírósága fogalmát ós funkcióját. Felderítette az országbírók ítélkezésen kívüli (belharcokban játszott, külföldi követségekben vitt) szereplését. Különös gondot fordított a társadalmi fejlődésmenet megrajzolására, megfigyelte az országbírói ítélőmester szerepének növekedését és ezzel párhuzamosan az alországbíró visszaszorulását. A perjog vonalán szakirodalmunkban eddig nem szerepelt néhány újdonságot, ill. változást mutatott be. Diplomatikai szempontból részletesen elemezte az országbírói okleveleket, jegyzékbe foglalta és leírta az országbírók pecsétjeit. A disszertáció vitája során felmerült kérdéseket, a jelölt válaszait ós a disszertációval kapcsolatban kialakított végleges álláspontját a bírálóbizottság a következőkben foglalta össze: A XIV. századi állam jellegére vonatkozó felfogását a szerző módosította, az opponens véleményét magáévá tette. Az Anjouk központi hatalmának az 1370-es években bekövetkezett hanyatlására vonatkozó, vitatott nézetét részletes irodalmi anyaggal támasztotta alá. Egyes jogesetek értékelése tekintetében meggyőzően indokolta, miért választotta az adott megoldásokat disszertációjában. Szepesi Jakab városi bíróságának igen fontos kérdésében hangsúlyozta, hogy saját megoldását a lehetséges hipotézisek egyikének tekinti. Az opponensek szerkezeti változtatásokra vonatkozó javaslatait elfogadta. A bírálóbizottság ós az opponensek a jelölt válaszát megfelelőnek találták. A bírálóbizottság egyhangúan javasolta Bertónyi Iván részére a történelemtudományok kandidátusa fokozat odaítélését. A Történelemtudományi Szakbizottság 1971. november 22-i ülésén Bertényi Iván részére a történelemtudományok kandidátusa fokozatot odaítélte. * Urosevics Daniló, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa 1971. szeptember 27-én védte meg ,,A magyarországi délszlávok kulturális szervezeteinek kialakulása és fejlődése a kezdetektől napjainkig" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Arató Endre, a történelemtudományok doktora volt; a disszertáció opponensei Katus László, a történelemtudományok kandidátusa, Kemény G. Gábor, az irodalomtudományok kandidátusa. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Urosevics Daniló értekezése a mai magyarországi délszlávok kulturális fejlődéséről elsőízben ad összefoglaló, alapos képet. Különösen sok újat ad az Omladina, a szerb ifjúsági szervezet történetéről, a szerb nőmozgalomról, az olvasókörökről. Alapvetően újat hoz az 1945 utáni fejlődésről, a délszlávok létszámáról, szervezetéről és kulturális helyzetéről. Bár a feldolgozás inkább tényközlő, mint elemző, ebben a formájában is 28 Századok 1972/4-5.