Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
118 DÓKA KLÁRA A remekbizottmányok összetételéről, munkájáról nagyon kevés forrás ad tájékoztatást. A bérkocsisok 1848. december 21-ig a remekbizottmány jegyzőkönyveit benyújtják a tanácshoz, majd a városi tanács olyan határozatot hoz, hogy a jelentéseket közvetlenül a biztosnak adják. így a mesterjogok megadása a továbbiakban ennél a céhnél is a tanács ellenőrzése nélkül történik.11 3 A pékek a mesterkönyvbe jegyzik fel, ha az illető mester munkáját remekbizottmány bírálta el.11 4 A henteseknél a céh jegyzőkönyvében van nyoma annak, hogy a supplikáns legények és mesterek jelenlétében készítette remekjét.11 5 Visszaélések a remekbizottmányok működésénél is voltak. A csizmadiák arról j panaszkodnak, hogy a bizottmányban csak a mesterek szava számít, a legényeket meg I sem hallgatják.11 6 A bérkocsisok már említett jegyzőkönyvei szerint a mestertagok a bizottmányban ugyanazok a személyek.11 7 A pékeknél az egyik bizottmány a mesterekkel összefogva igyekezett megakadályozni Laczkó Károly felvételét, hogy a céhtagok száma ne növekedjék.11 8 , Havas József királyi biztos működése alatt a céhgyűlés választmányának feladata j lett volna a remek elbírálása. Azonban ennek csak egyetlen nyoma van a bérkocsisoknál, mert a mesterekből álló választmány Pest felszabadulása miatt nem alakult meg másutt. 1849 áprilistól júniusig a céhszabályokat módosító rendelet van újra érvényben, majd I június után visszaáll a régi rendszer, újra a tanácsi felvétel előzi meg a mester beikta- ' tását.1 1 » j A városi tanács felügyeleti szerve ipari kérdésekben a FIKM volt. Hatásköre j megegyezett a Helytartótanácséval. Ez adott felmentést a vándorlástól és remekléstől. Mindkettőre nagyon kevés példa akad, ós megfigyelhető az, hogy a minisztérium el- j zárkózik a Helytartótanáccsal ellentétben a remekléstől való felmentések alól. Arra hivatkozik, hogy amíg a céhek fennállnak, addig a szabályos utat kell követni a mesterjog megszerzésében.12 0 A mesterkönyvbe való beírás sok esetben egészen rendszertelen, j A céhek egy része nem vezeti a könyvet a forradalom idején. Még a bérkocsisok sem írják be a mesterkönyvbe a remekbizottmány által felvett supplikánsokat, hiába tettek , róluk jelentést a városnak. A zárt céheknél két vonatkozásban történik változás. A pékek tiltakozása ellenére ' összevonják a fehér és fekete sütőket, így a eéh zártsága megszűnik. A céhszabályokat I módosító rendelet érvényességi ideje alatt négy új mester kap jogot, a biztosok idején 1849 végéig kettő. Ez jelentős eredmény a céh évtizedes elzárkózása után. A másik vál- ] tozás a mészárosoknál következett be. A forradalom előtti napokban nagymértékben megromlottak a pesti ár- és élelmezési viszonyok. A mészárosok kérték, hogy a húsárakat a megye méltányosabban állapítsa meg. A város megindította a vizsgálatot ezzel a kéréssel kapcsolatban, és kiderült, hogy négy hétre való hús sincs a mészárosoknál. Változásokat ígért, de próbaképpen elrendelte négy hétre a szabad húsvágást (márc. 10.). A forradalom alatt nem is került sor a régi helyzet visszarendezésére, mert a mészárosok csak akkor akartak az alacsonyra szabott árakon húst mérni, ha a házipénztár kártalanítja őket (márc. 30.).Május 1-től a megye lemondott a limitáció jogáról ós azt egy városi bizott-113 BFL. Eng. 1380/1848 — 49. 114 Maister Einschreib Buch 1701 — 1862. 1848. aug. 19. BTM. Céhiratok 2636. 115 Zunft Protocoll 1826 — 1848. (hentes) 1848. aug. 10. BFL. Céhiratok. 116 BFL. Int. a. n. 10419. OL. Dep. Civit. 1845/36 — 476, 537, 696, 772, 1846/36 — 432. 117 BFL. Eng. 1381, 1382, 1384/1848 — 49. 118 OL. FIKM. 1848/1-275. ipar. 119 BFL. Eng. 1348/1848 — 49. Bérkocsisok mesterkönyve 1827 — 1872. 1850. ápr. 2. BTM. Céhiratok 2326. 120 OL. FIKM. 1848/1 — 380. ipar.
