Századok – 1972
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1225/IV–V
1268 KRÓNIKA témaválasztása folytán sem nagyon ad lehetőséget ebben a körben érdemi vitára. Mégis: fel kell figyelnünk arra, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók nagy része nem kellőképpen járatos a szaktudományos vita módszertanában. Nem ismeri fel, hogy miről érdemes vitatkozni és miről nem, és nincs tisztában sokszor a vita hogyanjának metodikai problémáival sem. A konferencia eredményhirdetésére az utolsó nap délutánján, az Egyetemi Színpadon került sor. Szabolcsi Miklós akadémikus összegezte a zsűri véleményét a társadalomtudományi szekció munkájáról. Szavai után Székely György professzor, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja adta át a legjobb dolgozatok szerzőinek a különféle pályadíjakat. Minden alszekcióban egy-egy (egy helyütt két) dolgozat elnyerte a Művelődésügyi Minisztérium és a KISz Központi Bizottság nagydíját. Néhány kiemelkedő dolgozatot valamennyi alszekcióban különdíjakkal jutalmaztak, melyeket a konferencia előkészítő bizottságának felkérésére különféle intézmények (tudományos intézetek ós társaságok, könyvkiadók, folyóiratszerkesztőségek) ajánlottak fel. Az elismerés harmadik fokozatát a bíráló bizottság oklevele jelentette, amelyet alszekciónként öt—tíz hallgató nyert el. A történelmi alszekció nagydíját Kövér György debreceni egyetemi hallgató (KLTE) kapta, „Értelmiségiek Kelet-Európában a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet idején" című pályamunkájáért. A dolgozat — egyike a kevés összehasonlító módszerrel készített feldolgozásnak — az értelmiségiek szerepét igyekszik meghatározni a történelmi tájegységnek tekintett kelet-európai térségben. A szerző álláspontja szerint a korszak Kelet-Európájában az értelmiséget nem szabad önálló társadalmi rétegként felfognunk: értelmiségiekről szólhatunk csupán, akik sajátos szociális funkciójuk, nem pedig foglalkozásuk révén kerülnek egy kategóriába. ,,S mivel Kelet-Európában a polgári átalakulásért vívott harc, s maga az átalakulás is a nemzeti megújulási mozgalmak keretében játszódott le (kivétel Oroszország), a dolgozat e mozgalmakban játszott szerepüket vizsgálja" — írja a szerző munkájáról. A pályamű előbb három, a társadalmi fejlődés eltérő menete szerint elkülönített területen elemzi a felvetett kérdéseket, majd összegezi azokat a mozzanatokat, melyek egész Kelet-Európára vonatkozóan általánosíthatók, s melyek a későbbiekben is e földrajzi térség fejlődésének sajátos jellemzői voltak. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja által adományozott különdíjat a bíráló bizottság ifj. Kürti Béla szegedi egyetemi hallgatónak (JATE) ítélte oda, „Ujabb adatok a Dél-Alföld kora-bronzkorához" című dolgozatáért. A pályázat az utóbbi években a Dél-Alföldön előkerült zárt leletegyütteseket elemzi, s evvel egyrészt újabb adatokat szolgáltat a terület kora-bronzkori fejlődésének megismeréséhez, másrészt módot ad arra, hogy eddig közöletlen vagy csak részben közzétett leleteket pontos kronológiai szintekhez, illetve kultúrákhoz lehessen kötni. Külön elemzi a dolgozat a Jánosszálláson feltárt lakótelepet és a Magyarcsanád-Bökény lelőhelyről előkerült hamvasztásos sírban, illetve annak környékén talált leletanyagot is. A dél-alföldi leleteket a dolgozat írója úgy értékeli, mint amelyek megerősítik az ún. Makói csoport és a Nagyrévi kultúra genetikai összefüggéseit. „Adalékok a bethleni konszolidáció politikai és jogi vonatkozásaihoz" című pályamunkájáért kapta az MTA Történettudományi Intézetének különdíját Sipos József szegedi főiskolai hallgató. Dolgozatának alapvető célkitűzése, hogy bemutassa Bethlen István uralomrajutásának menetét, elemezve egyben az ellenforradalmi rendszer megszilárdulásának fontosabb állomásait is. Nagy figyelmet fordít a szerző arra, hogy megvilágítsa: miként integrálódtak a húszas évek elején a kormányzásra alkalmas csoportok Bethlen körül; milyen eszközökkel sikerült a kisgazdapártot egységes kormánypárttá bővíteni, s ezáltal a rendszer konszolidációjához szükséges társadalmi biztosítékok egy részét is megteremteni; s végül hogyan sikerült az ellenforradalmat hatalomra segítő,
