Századok – 1972
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1225/IV–V
KRÓNIKA 1267 áll két szegedi dolgozat középpontjában: az egyik a XVI. századi balatonvidéki váruradalmak néhány kérdésével, a másik a XVII. századi Potosi társadalomtörténetének problémáival foglalkozik. Az újkorral foglalkozó dolgozatok több csoportra oszthatók. Érkezett több, kifejezetten gazdaságtörténeti mimka: az egyik a 48-as forradalom utáni időszak ipartörténetéhez járul hozzá a Rimamurányi Vasmű Egyesület fejlődósének bemutatásával 1852 és 1867 között, egy másik a budapesti munkásság életszínvonalának alakulását követi nyomon az 1920-as években. Egy debreceni dolgozat az alföldi mezőgazdaság történetét vizsgálja a két világháború között, egy szegedi diák pedig azt elemzi, hogy milyen szerepet játszik az ónbányászat Bolívia gazdasági életében a legújabb korban. Érdekes a társadalomtörténeti dolgozatok témaválasztása is. Egy közülük a kelet-európai értelmiségiek társadalmi-politikai szerepét vizsgálja a kapitalizmus megszületésének időszakában. Néhány dolgozat a magyar társadalomtörténet egy-egy érdekes problémáját tárja fel: az egyik Orosháza társadalmi viszonyait elemzi a Mária Terézia-féle úrbérrendezés idején, egy másik egy dohánykertósz község (Nagymajláth) betelepítésének és korai történetének kérdéseit boncolja, egy budapesti hallgató pedig egy sajátos mesterség, a kordovánkószítós egy jeles hazai képviselőjének életén keresztül elemez fontos társadalomtörténeti problémákat. Színvonalas politikatörténeti pályamunkák io születtek. Egy nyíregyházi főiskolai hallgató az 1848-as máriapócsi zendülés történetét dolgozta fel, egy szegedi főiskolás a bethleni konszolidáció néhány kérdésével foglalkozott, míg egy debreceni dolgozat az Egyesült Államok és a genfi leszerelési értekezlet viszonyát tárgyalja az 1932 — 36 közötti periódusban. Több dolgozat választotta tárgyául az újkori ideológiatörténet egyes kérdéseit is. Szirmay András zempléni középbirtokos nemes kuruckori naplóját mutatja be egy nyíregyházi főiskolai hallgató, s a naplót mint történeti forrást elemzi. Bölöni Farkas Sándor és Tocqueville Amerikával foglakozó műveit hasonlítja össze egy debreceni munka, míg egy másik debreceni diák Trefort Ágoston reformkori örökváltság-tervét, illetve Trefortnak a korszak más ilyen vonatkozású programjaihoz való viszonyát elemzi. Grünwald Béla történelemszemléletét vizsgálja •egy budapesti hallgató historiográfiai munkája, egy másik budapesti dolgozatból pedig Giesswein Sándornak a keresztényszocialista mozgalomban játszott szerepéről tájékozódhatunk. Két főiskolai hallgató foglalkozott újkori művelődéstörténeti kérdésekkel: az egyik a felszabadulás utáni Pécs zenei életét mutatja be, a másik az op-art művészettörténeti problémáival foglalkozik. A bemutatott dolgozatok értékét, témaválasztását elemezve Hahn István professzor, a zsűri elnöke a konferencia végén kifejtette: javult a színvonal a legutóbbi, pécsi konferenciához képest, több és értékesebb dolgozatot hoztak a hallgatók. A témaválasztás egészében sokoldalú és arányos volt: a régészettől a legújabbkorig minden korszakkal több dolgozat is foglalkozott. A dolgozatok közel egy harmada korunk kérdéseit elemezte. A témaválasztás kérdéséhez más szempontból közelítve az is megállapítható, hogy a magyar vonatkozású pályamunkák dominálnak: a bemutatott dolgozatoknak több mint kétharmada a hazai történelem kérdéseivel foglalkozott. Feltűnően kevés az összehasonlító módszerrel készített feldolgozás, és több, kifejezetten egyetemes témájú dolgozatra is szükség volna. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a dolgozatok szerzői számára leginkább a hazai forrásanyag áll rendelkezésre. Hozzászólás egy sor dolgozatot követett, vita is támadt nem egyszer. Az eredményekkel e vonatkozásban elégedettek is lehetnénk, hiszen a viták előkészítésének komoly technikai problémái vannak. Nyilvánvalóan nincsen mód arra, hogy minden dolgozatot valamennyi részvevőhöz előre eljuttassunk; a tartalmi kivonatok pedig, még ha idejében kerülnek is a majdani vitázok kezeihez, sokszor nem adnak elégséges támpontot eltérő vélemények kialakításához. A dolgozatok egy része emellett speciális
