Századok – 1972
Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 1225/IV–V
1266 KRÓNIKA pályamunka a szegedi József Attila Tudományegyetemről érkezett (12), ezek közel fele ókori-régészeti témájú volt, de akadt közöttük újkori magyar gazdaság- és társadalomtörténettel, sőt Dél-Amerika újabbkori történetével foglalkozó munka is. A szegedi egyetem után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem küldte be a legtöbb pályamunkát (9), melyek zöme újkori gazdaság-, társadalom- és politikatörténeti kérdéseket dolgozott fel. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről 7 dolgozat érkezett, melyek közül több a magyarországi feudalizmus történeti problémáit elemezte, de egyegy dolgozat érintette az újkori politikatörténet, a historiográfia és az ókori történet kérdéseit is. Néhány történeti témájú dolgozattal szerepelt a konferencián a nyíregyházi (6), a szegedi (3), a pécsi (2) és az egri (1) Tanárképző Főiskola is. A történelmi alszekció bíráló bizottságában egy-egy taggal képviseltették magukat a résztvevő intézmények. A zsűri elnöke Hahn István tanszékvezető egyetemi tanár volt (ELTE), tagjai Kiss Géza főiskolai adjunktus (Pécsi Tanárképző Főiskola), Kováts Zoltán főiskolai adjunktus (Szegedi Tanárképző Főiskola), Kristó Gyula egyetemi docens (JATE), Orosz István egyetemi adjunktus (KLTE) és Polányi Imre főiskolai docens (Nyíregyházi Tanárképző Főiskola). A bizottság figyelembe vette azokat a véleményeket is, melyeket a pályázatokról a küldő intézmények szaktanárai és diákkörösei készítettek. A díjak végleges odaítéléséről e bizottság javaslatai alapján az egyes alszekciók zsürielnökeiből álló testület döntött, Szabolcsi Miklós akadémikus elnökletével. A zsűri igyekezett az írásos pályamunka mellett annak „megvédését", azaz bemutatását és vitáját is figyelembe venni. A bíráló bizottság döntése alapján a beküldött 39 dolgozat közül 30 kerülhetett ismertetésre ós vitára. A zsűri — tekintettel a pályamunkák sokszor nagyon is eltérő tárgykörére — tematikus bemutatási rendet állapított meg. A konferencia első napján (április 10.) párhuzamos üléseken ismertették munkájukat a XX. századi gazdaságtörténeti kérdésekkel foglalkozó dolgozatok szerzői (ülóselnök: Ránki György egyetemi tanár, KLTE), illetőleg az ókori és régészeti témával pályázó diákok (üléselnök: Hahn István egyetemi tanár, ELTE). A második nap délelőttjén, ismét párhuzamos üléseken került sor a középkori témával foglalkozó dolgozatok vitájára (üléselnökök: Kristó Gyula egyetemi docens, JATE, és Orosz István egyetemi adjunktus, KLTE); illetőleg a XX. századi politika- és művelődéstörténet egyes kérdéseit tárgyaló írások bemutatására (üléselnök: Hársfalvi Péter főiskolai docens, Nyíregyháza). Ugyanaznap délután az újkori ideológiatörténet kérdéseinek vitájára került sor, debreceni és budapesti dolgozatok bemutatása kapcsán (üléselnökök: Polányi Imre főiskolai docens, Nyíregyháza, és Orosz István egyetemi adjunktus, KLTE). A konferencia zárónapján, április 12-én délelőtt került sor az utolsó ülésre, melyen újkori társadalom- és politikatörténeti kérdések kerültek napirendre (üléselnökök: Kováts Zoltán főiskolai adjunktus, Szeged, és Kiss Géza főiskolai adjunktus, Pécs). Milyen történeti kérdések foglalkoztatják a versenyen résztvevő fiatal kutatókat 1 A régészettel kapcsolatos feldolgozások általában egy-egy település lelettmyagát olommk (Szeglialom-Dióér, Jánosszállás, Magyarcsanád-Bökény, Scarbantia), de akad olyan munka is, amely egy egész kultúra (Perjámos) jellegzetes vonásait igyekszik feltárni. Az ókortörténeti dolgozatok között találunk az ókori keleti alvilágkép rekonstrukciójával foglalkozó tanulmányt, s mellette olyat is, amely irodalmi források alapján mutatja be a gepida- és avarkori Sirmium sorsát. Itt említhetjük meg azt a 8гegedi dolgozatot is, amely az indiai kasztrendszer kérdéseivel foglalkozik. — Gazdag a középkori pályamunkák tematikája is. Olvashatunk itt a Kárpát-medence korafeudális köznépéről írott társadalomtörténeti dolgozatot, vagy egy Árpád-kori család birtokviszonyait és gazdálkodását elemző tanulmányt éppenúgy, mint egy nyugat-magyarországi község (Rábapatona) településtörténetét feldolgozó írást. A késői feudalizmus egy-egy kérdé e
