Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
A CÉHES MESTERRÉ VÁLÁS FELTÉTELEI 115 kerül.10 2 A kérelmezők állandóan arról panaszkodnak, hogy a mesterjogok apáról fiúra szállnak, és a tulajdonosok kereskednek kiváltságukkal.10 3 A hatóságoknak sikerül megtörni a szappanos és halász céh zártságát. Kétéves huzavona után mindkettőnél sor kerül egy-egy új felvételre is a hét, ill. négy átruházás mellett. A borbélyoknál a műhelyek alapvetően két csoportra oszlanak. Egyik részük pénzen vett, a másik ingyen műhely. Az elválasztás a városi rendelkezések értelmében legális. Az évtizedben a zsidóknak adott iparengedélyeken kívül hárommal nő az ingyen műhelyek száma. A molnár céhben a felvétel három részből áll. A városi tanács felvétele után a céh mint darást iktatja a mestert. A darásmester főfoglalkozása a lisztárulás lesz. Azután öröklés, vásárlás vagy új karó kijelölése a tényleges malomjog megszerzésének útja. A vizsgált időszakban 37 darást vesz fel a céh, és 7 új malomtulajdonos kap helyet a Felső-Dunában. A legbonyolultabb helyzet a mészárosoknál alakult ki. Eladással, átruházással, bírói ítélettel kerülnek új tulajdonosokhoz a mészárosmesteri jogok, de itt is sor kerül új mészárszékek nyitására, elsősorban a külvárosokban (számuk 5). A helyzetet bonyolítja, hogy a mészáros mesterek igen sokszor eladósodnak, csődeljárás folyik ellenük, amely mester jogaikat is érinti. Az 1840-es évekre a mészárszékeknek csak kis része van az eredeti tulajdonosok kezén. Több ellentétes rendelkezés ütközik össze ebben a vonatkozásban. Az egyik 1834-es szabályrendelet szerint a mészárosmesteri jogok nem vehetők bírói zár vagy teher alá. Ez a rendelkezés néhány év alatt elavul. Az 1840-es csődtörvény 11—23.§-a úgy rendelkezik, hogy a csődbe jutottnak minden vagyonát le kell foglalni. A mesterjogra táblázzák rá ilyen esetben az adósságot. Később, ha az illető jogot átruházzák, a teher fizetése az új tulajdonos kötelessége lesz.10 4 Máskor az említett törvény 42. §-a értelmében visszaadják a csődbe jutottnak a mészárszéket, mint mesterségi eszközt. Tulajdonképpen ők válnak saját jogaik bérlőivé, a mészárszékek jövedelmét a hitelezők kielégítésére fordítják. A nyílt céhekhez a tárgyalt időszakban a bérkocsisok állnak a legközelebb. Szinte soha nincs szó átruházásról. A céh egy-két kivétellel támogatja az új mestereket. 50-t vesznek fel 1840 augusztus és I860 között. A zártságot, a város felügyeletét csak az jelzi, hogy a kapitány jelöli ki az új kocsiszámot. A zárt céhek mesterfelvételeire jellemző, hogy a tanácsi jog megadása, a remeklés és a céhkönyvbe való beírás időben egybeesik. A hatóság általában az anyagi helyzet igazolását kéri, főleg a pékek, mészárosok, tehát a csődöknek kitett mesterek esetében. Mivel a mesterfelvételnek két módja alakult ki, a céhek is kettős álláspontot foglalnak el a kérelmezőkkel szemben. Ha átruházás vagy vétel során adnak új mesterjogot, szívesen fogadják leendő társukat, ők ajánlják a városi tanácsnak felvételre. Ilyenkor támogatják a vándorlástól, remekléstől való felmentést. Nem a személyi tulajdonságok jelentik a döntő indítékot ezekben az esetekben, hanem az, hogy az eddigi, ,,a legfelsőbb helyen meghatározott mesterszám nem fog növekedni".10 5 Az idegen supplikánsokkal szemben teljes az ellenkezés. A mesterfelvételekre a városnak döntő befolyása volt, rendészeti, városgazdálkodási szempontból. A rendelkezések előírták, hogy a tanácsnak kötelessége pótolni a 102 Pesti Hírlap, 1846. nov. 11. 103 BFL. Rel. a. n. 7791. Int. a. n. 8161. OL. Dep. Civit. 1843/36—311. „ . . .et jura sua magisterialia pro altis etiam pretiis venderent, quod dein jura tantum a patre ad filium transeant, et quod sub his koniuncturis supplicans nullam spem habeat jus magisterii consequendi." 104 BFL. Int. a. n. 7681, 13381. OL. Dep. Civit. 1841/36-299, 1842/36 — 693, 1847/36—847, 1848/36-63. m BFL. Rel. a. n. 10219 die allerhöchsten Orts festgesetzte Meisterzahl nicht vermehren wird." 8'
