Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
114 DÓKA KLÁRA ki a városi és Helytartótanács között, ha elutasítás volt a válasz, vagy könnyebb remek feladását rendelték el, rendszerint legény segítségével (42 ill. 39). Az elutasítás nem teljes, együtt jár azzal, hogy elrendelik az anyag-kölcsönzést, a remek 16 napon belül történő feladását.95 A teljes vagy részleges felmentés 23 asztalos, 8 lakatos mestert érint. Ez a tanácsilag felvett mestereknek csak 13,8 ill. 20%-a, de ha a mesterlétszám tényleges növekedését vizsgáljuk, 28,5 ill. 30,6%. A lakatosok 1840-ben kérték a kancelláriát, hogy tiltsa el a Helytartótanácsot a remeklések alóli felmentésektől, de kérésüket elutasítják.96 — Az asztalosok és a vargák azt akarták meggátolni, hogy az orvosi bizonyítványok kiadásánál visszaélések legyenek. Egy-egy szabálytervezetet nyújtanak be ezzel az üggyel kapcsolatban. Az asztalosok véleménye szerint a legény csak a mester kíséretében mehetett volna orvoshoz, a vargák azt javasolták, hogy a mesterjelölt csak a céhmester és a városkapitány írásbeli engedélyével kérhessen felmentéshez szükséges bizonyítványt. A hatóságok nem teljesítették kérésüket.9 7 A legény akkor vált ténylegesen a céh tagjává, ha a mesterkönyvbe beírták. Ez az aktus közös volt a nyílt és zárt céhek esetében, a felvétel kétféle formája itt találkozik. A beírás kérdésének tárgyalása előtt meg kell vizsgálni a zárt céhek helyzetét. Itt is megtalálható formálisan a céhbejutás két szakasza: felvétel és bekebelezés, azonban a mesterjog megszerzésének bonyolultabb módozatai kerülnek előtérbe. A rendelkezések értelmében a mesterszám ezekben a céhekben korlátozott, azt a lakosság szükségleteinek megfelelően kell növelni. Két tendencia ütközik össze: a céhek igyekeznek megőrizni a 20—30-as évek szabályrendeleteiben meghatározott számot, a hatóság viszont a lakosság növekedésének mórtékében kénytelen azt emelni. Itt a mesterjog megszerzésének két útja lesz: 1. átruházás, vétel, bérlet = régi jog folytatása, 2. új mesterjog. — Az első csoport módozatait nehéz egymástól elválasztani. A zárt céheknél kialakul a mesterjog személyes tulajdonként való kezelése, bár a rendelkezések ezt tiltják. Ez alól a kéményseprők képeznek kivételt. Céhszabályuk lehetővé teszi a mesterjog eladását, ha a mester meghal, vagy fel akar hagyni mesterségével. Új jogot csak egy megszűnt megvételével lehet szerezni.9 8 Az 1840-es években is elutasítanak minden egyéb kérést. A tiltó rendelkezések ellenére teljesen személyes tulajdonná vált a pékmesteri jog is. 1840-ben azt írják a kérelmezők, hogy a tanács 13 éve nem vett fel új mestert.9 9 Ezt az elzárkózást nem sikerült a forradalom előtti időszakban sem megtörni. A jogok átruházással vagy vásárlással cseréltek gazdát 1848-ig. A mesterkönyv szernt 1840 augusztusától a forradalomig 11 felvételt nyert pék ruházza át, három pedig más mestertől veszi jogát. (Bejegyzések: „übertragen", „von . . . erkaufte Bäckermeisterrecht")100. A két mód nem válik el egymástól,101 még nyilvános árverésre is sor 95 BFL. Rel. a. n. 10026. OL. Dep. Civit. 1844/36 — 84. Meister-Buch 1783—1867. 1844. ápr. 28. BFL. Céhiratok. 96 BFL. Int. a. n. 6805. OL. Dep. Civit. 1843/36 — 301. 97 Asztalos: BFL. Rel. a. n. 8149. OL. Dep. Civit. 1845/36-532, 1846/36-56, 1848/36 — 167; varga: BFL. Rel. a. n. 10334. OL. Dep. Civit. 1844/36 — 383. 98 1819-escéhlevél 53. §. BFL. Cóhiratok, irod. Dobsa László: A kéményseprő ipar és gyakorlásának szabályai . . . különös tekintettel a reál-jogokra. Bpest. 1926. 99 BFL. Int. a. n. 8151. Szabályrendeletek gyűjteménye: Sütő czéh biztosát illető szabály rendeletek 1844. OL. Dep. Civit. 1842/36 — 3. 100 Maister Einschreib Buch 1701 — 1862. BTM. Céhiratok 2535. 101 BFL. a. n. 7791. OL. Dep. Civit. 1843/36 — 311. „ . . .dass die hiesigen Bäckergewerbe nicht nur mit ihrem Wissen und Einverständnis von einem Individuum auf das andere kauflich übertragen werden, sondern dass sie die erledigten Meister-Rechte . . . an sich ziehen, und damit commerziellen."
