Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
A CÉHES MESTERRÉ VÁLÁS FELTÉTELEI 113 céhunió tagja volt.8 8 Szintén nem került a felsőbb hatóság elé az ügy, ha pesti céh vidéki tagja kórt engedélyt a betelepedésre. A mestertaksa felének lefizetése és a remek elkészítése után megengedték számukra az átköltözést.8 9 A beköltözők külön csoportját képezték azok, akik olyan városból jöttek át, ahol nem volt privilegizált céh. A földesúri, megyei kiváltságleveleket a pesti céhek nem fogadták el, ilyen esetekben is remeket kellett készíteni.9 0 Kivételt csak a kőművesek jelentettek, ha hosszabb építészeti gyakorlat állt mögöttük. A beköltözni kívánó mesterek harmadik csoportja olyan szabad királyi városból akart áttelepedni, ahol volt kiváltságos céh. A város és a mesterek ellenállása egyöntetű. A kérelmek 1/3 részénél a felsőbb hatóságok pozitív döntést hoznak. Előfordul, hogy a beköltözni kívánó mester legénytartási jogáról mond le.8 1 A város a beköltözési kérelmek esetében teljesen a céhek érdekeit védi. Az 1819-es rendelkezésnek csak a tanács tudott érvényt szerezni. A legtöbb kérelmet azzal utasította vissza, hogy az új mester beköltözéséből a városnak semmi haszna nem lesz. Ebből a szempontból csak az a 10 betelepülő takácsmester képez kivételt, akik a Védegylet támogatásával jönnek Pestre, és a városnak is pozitív véleménye van róluk: ,,. . . minthogy a' Takács mesterség minden szövetbeli gyároknak alapja lenne, Magyar honunk és különösen Pest városa, hol a' folyamodók letelepedni kívánnak, a' nemzeti iparra való nézve nevekedne, azoknak itteni lakosokká való felvételük ajánlható volna" — írják a kérelmezőkkel kapcsolatban.9 2 A céhbelépés külön útját jelentette az is, hogy a legény felmentést kért a remeklés alól. A 10 óv alatt 162 kérelmet bírálnak el. Ez a tanácsilag felvett mestereknek 13,7%-át teszi ki, de egyes mesterségeknél (pl. asztalosok) külön problémát jelent. A felmentések általában a XXII. céhszabály következtében váltak lehetővé. Ha a legény orvosi igazolásokkal bizonyítani tudta, hogy minden nehezebb munkára alkalmatlan, a Helytartótanács elengedhette a remeket. A céhek nem fogadták el a bizonyítványokat, ha nem városi orvostól származtak; különösen akkor vonták kétségbe azok hitelességét, ha a legény előzőleg kontárkodott.93 A felmentési kérelmek legnagyobb részére pozitív válasz érkezik (70). Ezek közül 17 asztalos. A döntést egy-két esettől eltekintve már a Helytartótanács meghozza. Az érdekelt céh fellebbez a kancelláriához, de az a Helytartótanács határozatát nem változtatja meg. A város véleménye határozatlan. Összesen tíz felmentést támogatnak, ugyanennyit határozottan elleneznek, néha könnyebb remek feladására tesznek javaslatot, legtöbbször azonban nem mondanak véleményt. Előfordult, hogy a Helytartótanács nem a legény betegsége miatt adta meg a felmentést a remeklés alól, hanem azért, mert nyomást akart gyakorolni a céhre a hosszú várakozások és a túl nehéz mestermunka feladása miatt.9 4 A kérelmekre adott válaszok másik része részleges felmentés (11). Kilenc ezek közül is az asztalosokra és a lakatosokra vonatkozik. Két fajtája alakul ki: 1. Ha a legény beteg, de nincs rajzbizonyítványa, akkor csak az anyagi remek alól mentik fel. 2. Ha a céh időhúzásától akarja a Helytartótanács a legényt megvédeni, akkor a rajzot engedi el, ilyenkor azonban be kell mutatni a rajzbizonyítványt. — Teljes egyetértés alakult 88 BFL. Rel. a. n. 12060. 89 BFL. Rel. а. д. 14748. Int. a. n. 11381. ÖL. Dep. Civit. 1846/36 — 832. 90 BFL. Int. a. n. 11109. OL. Dep. Civit. 1845/36 — 281, 569, 1846/36 — 404, 822, 1847/36 — 672. 91 BFL. Rel. a. n. 9362. OL. Dep. Civit. 1844/36 — 157. 92 BFL. Rel. a. n. 14965. 93 BFL. Rel. a. n. 7678. ÖL. Dep. Civit. 1842/36 — 255. 94 BFL. Int. a. n. 10908, OL. Dep. Civit. 1845/36 — 366, 1846/36 — 441, 688, 1847-36 — 357, 475. Meister-Buch 1783—1867. 1847. jún. 25. BFL. Cóhiratok. 8 Századok 1972/1
