Századok – 1972
Közlemények - Dóka Klára: A céhes mesterré válás feltételei Pesten az 1840-es években 96/I
112 DÓKA KLÁRA Ellenkező esetek is előfordultak, ha pesti mesterek fiairól volt szó. Muzsik Mihály mészáros remekjét 22 hibája ellenére elfogadják.8 2 A legény a céhmester rokona volt. 1845-ben hagyják jóvá Lötz Ferenc üveges remekét. A jegyzőkönyv szerint orvosi igazolást hoz betegségéről, ezért engedik el a hibákat, valójában a döntés egy biztos nélküli gyűlésen született meg, ahol a remeklő 4000 Ft-t fizetett a céhnek, a későbbi céhmester közvetítésével.83 A visszaélések közé tartozott az is, hogy nem alkalomszerű adományokkal, hanem szabályszerű bevételnek iktatott pénzzel váltották meg a remek hibáit. Ilyen esetek fordultak elő a bérkocsisoknál, arányműveseknél stb., pedig ezt az eljárást már Mária Terézia rendeletei tilalmazták.8 4 Az általános az volt, hogy ha a remeket rossznak találták, a legény vagy újat készített, vagy idegen céhvei vizsgáltatta meg. A céh is és a remeklő is tehetett javaslatot, a kérdés eldöntéséhez a Helytartótanács határozata volt szükséges. A legények nem akarták a budai céhvei megvizsgáltatni munkájukat, mivel a két város mesterei közt nagy volt az egyetértés. A mesterek azonban elutaztak néha távoli városba is, úgy igyekeztek a döntést befolyásolni.8 5 A pest-budai céhunióknál nem lehetett idegen városba vinni a remeket. Az üvegesek remekjeit sem szállították el, ha a céh visszavetette, a biztos vizsgálta meg, összehasonlítva egy előző mester munkájával.8 6 A mesterré válás külön nehézségét jelentette az, hogy a supplikáns viselte a remekfeladás, elbírálás ós egyéb alkalmakkor összehívott teljes vagy részleges gyűlések költségeit. Az asztalosoknál például a legegyszerűbb esetben is négyszer kellett a céh előtt bizonyos összeg lefizetése mellett megjelenni. 7 vFt 30 kr-t kellett fizetni a mesterjogért való jelentkezéskor, 10—10 vFt-t a két rajzremek elbírálásakor, 15 vFt-t az anyagi remek bemutatása alkalmával.8 7 Sajátos utak á mesterjog megszerzésére A céhbejutás külön formáját képezte az, amikor a mesterek idegen városból akartak átköltözni. A 10 év alatt 66 ilyen kérelem dőlt el. (Ezek közül 4 kőműves, 10 takács, 4 aranyműves, 3 könyvkötő.) Pest nagyvárosi fejlődése eredményezte ezt a folyamatot. 10 mester akarta elhagyni Budát, 25 a nagyobb városokat: munkaalkalmat, piaci lehetőséget kerestek Pesten. Más volt az indok a falvakból, kisebb városokból felköltöző mestereknél: ők munkaerő-hiányra panaszkodtak, ezért kívántak betelepedni. A XXIV. és XXVIII. céhszabály megengedte a mesterek átköltözését, a Helytartótanács 333/1819. sz. rendelete viszont ahhoz a feltételhez köti, hogy a városnak valami különös előnye származzék belőle. A város és a céhek a Helytartótanács rendeletéhez, a beköltözni kívánók a céhszabályokhoz ragaszkodtak. A vitát a legegyszerűbb eseteket kivéve a felettes hatóságok döntötték el. A kérések több, mint felét (43) teljesítették. Minden vita nélkül megengedték az átköltözést akkor, ha a kérelmező a pest-budai 82 Bevilaqua Borsody : i. m. II. köt. 654. 1. 83 BFL. Rel. a. n. 11312. Protocoll . . . 1826-1861. 1845. máj. 3. BTM. Céhiratok 8448. 84 Rechnungsbuch über Einnahmen und Ausgaben der bürg. Tischler Innung 1834 — 1854 és Meister-Buch der bürgerlichen Gold-, Silber und Uhrgehaeusmacher Innung 1787 — 1865. 1841. febr. 7. BFL. Céhiratok. 85 BFL. Int. a. n. 11971. Missiles a. п. 16382. 86 BFL. Rel. а. п. 7318. OL. Dep. Civit. 1844/36-575. Meister Buch deren Herrn Glaszer und Glasz Haendler in der koenigl. Frey Stadt Pesth 1757—1860. 1842. szept. 30. BTM, Céhiratok 8440. 87 Rechnungsbuch .. . 1834—1854. (asztalos) BFL. Céhiratok.
