Századok – 1971
Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I
GIBBON A .MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 87 Érdemes szembesíteni a modern magyar történetírás értékítéleteit azokról a szerzőkről, akiket (íibbon döntő fontosságúnak fogad el. A hunokra vonatkozóan Ligeti Lajos ma is De Guignest tartja az addig ismert szerzőkből a legjobbnak.8 8 A magyarfinnugor rokonságra vonatkozóan Aeneas Sylvius és Johann Eberhard Fischer Zsirai Miklós és Pápay József legjelentősebb nevei között szerepel.89 A magyar nyelv iránt ugyan visszatérő kedvenc olvasmánya, Busbeque magyar szavakat is idéző török útleírása is felkelthette érdeklődését.9 0 Moravcsik Gyula Bölcs Leó, Konstantinos Porphyrogenetos, Skylitzes és Chalkokondyles műveit a ma legfontosabbnak elismert nyolc bizánci kútfő közé sorolja.9 1 Liutprand hitelességét Gombos F. Albin emelte ki.9 2 Eckhardt Sándor viszont Regino gonoszkodó híreszteléseinek túlélésére vezeti vissza a magyar kannibalizmus meséjét.93 A nikápolyi és várnai csata sorsdöntő jellegét maga Marx méltatta a magyar történelemről készült jegyzeteiben, hangsúlyozva Hunyadi János és Mátyás fontos szerepét ,9 4 * Az angol történeti tudat magyarságképének alakulására a legfontosabb, az irodalomnak is. anyagot adó tudományág, a történetírás nincs még rendszeresen és módszeresen megvizsgálva. Ami kezdeményezés történt, inkább csak utalás a lelőhelyekre, nempedig a nagy szöveggyűjteményekben való hozzáférhetővé tétele. Az 1961-ben lezajlott vita a magyar történeti forráskiadásról nem tette szóvá a külföldi modern anyag összegyűjtésének szükségességét,9 5 pedig ideje lenne ezt is megkezdeni. Gibbon fenti anyagának idézése elég bizonyítók arra, mire lehetne bukkanni az intézményes kutatás során. A középkori angol krónikák magyar vonatkozásainak számbavétele megtörtént, de csak az adatok fölsorakoztatása, nempedig a szövegek idézése és kritikai fölülvizsgálata. Az I. István udvarába menekült angol királyfiak körüli vita egész könyvtárt eredményezett. De sem az Árpádok, sem az Anjouk, sem Luxemburgi Zsigmond kapcsolatai nincsenek földolgozva, pedig az utóbbi 500 magyar kíséretében fél évig tartózkodott Angliában. Teleki László titkárának, Petrovics Fridriknek 1836-os anyaggyűjtése segítette elő a Londoni Okmánytár megjelenését, de a Public Kecord Office régi magyar anyaga ezzel egyáltalán nem merült ki. VIII. Henrik bőséges diplomáciai oklevélanyagán kívül I. Erzsébet királynő kapcsolatai sincsenek földolgozva teljes egészükben Angyal Dávid századfordulói kutatásai óta, pedig a lengyelek és a csehek saját kiadványaikban is sok XVI. — XVII. századi anyagra tesznek utalást. Néhai Iványi-Grünwald Béla értékes gyűjteménye jól és bőségesen egészíti ki az Apponvi-gyűjteményt. A XVII. század magyar függetlenségi harcainak gazdag angol irodalma még csak az itt található címek szerint ismeretes. Magyar történelemről addig, Morus Tamás inkább erkölcsbölcseleti értekezésén kívül, Defoe írt a legterjedelmesebben. Eddigi tudomásunk szerint Gibbonig nincs is ilyen jelentős munka. A magyar humanista történetírás először az Erzsébet-kor irodalmára hatott, majd XVIII. századi új kiadásai a fölvilágosodás és romantika íróit ós történészeit látták el a magyar történelemre vonatkozó eseményekkel és adatokkal. A reformkor által fölkeltett érdeklődés a Kossuth-emigráció saját vagy megszervezett történelmi kiadványai révén nagyszámú, de tüzetesen eddig még szemügyre nem vett történelmi termékeket produkált. Ezeket azonban, mint az eddig Cobdennek tulajdonított magyar történelem esete is mutatja, alapos utánjárással fölül kell vizsgálni. A kiegyezés nagyszámú, de egyre sekélyebb és hígabb történelmi munkával árasztotta el a most mái' nagyipari könyvkereskedelmet, bár nem egyszer magyar forrásokkal, sőt magyar szerzőkkel dolgoztak a kiadók. De mint R. W. Seton-Watson és a legutóbbi években A. J. P.Taylor esete mutatja, az igéző címek alatt kevés magyar történeti forrás rejlett. C. A. "я Attila és hunjai. Szerk.: Németh Gyula. Bpest. 1940. 15. 1. Zsirai Miklós: Finnugor rokonságunk. Bpest. 1937. 475, 490 - 491. 1. Pápay József : Nyelvünk finnugor eredetének kérdése Sajnovies és Gyarmatin felléptéig. Bpest. 1904. -26. 1. э" Turóczi József: A magyar nvelv régi latin és német könyvekben. Magyar Nyelvőr, 1913. 316 — 319. 1. " A magyar történet bizánci forrásai. Bpest. 1934. 132-140. 143-163, 177-180, 222 - 227. 1. - Moravcsik Gyula: Studia Byzantina. Bpest. 1967. Kiil. 221 -239, 245-259. 383-385, 371 -381, 305-343. 1. - Moravcsik Gyula: Byzantium and the Magyars. Bpest. 1970. A legteljesebb bibliográfia a magyar —bizánci kapcsolatok történetére vonatkozólag. 132 — 147. 1. — Moravcsik Gyula mindent átfogó kutatásainak konfrontálása Gibbon adataival tanulságos munka lenne. " Liutprand és a magvarok. Századok. 1908. 569. 1. 83 A magyar kannibalizmus meséje. Erdélyi Múzeum, 1930. 89 — 91. i. 94 [Andor Béla: Marx jegyzetei a magyar történelemről. A M. Tud. Akad. Történettud. Int. Évk. 1950. 1 -3, 31 48, és 10-12, 124 147.1. - Thür у József: A várnai csata. Hadtört. Közi., 1892. 636-654.1. - Miskolczy Gyula : Hunyadi János török hadjáratai. Hadtört. Közi.. 1913. 347 369. 545—583. 1. É nl újhelyi Menyhért: A „fehér" lovag, Századok. 1902. 181 -182. I. - Dudás Gyula: Hunyadi János a „fejér" lovag. Uo. 953 — 954. 1. Oszvald F. Arisztid: Hunyadi a „fehér lovag". Uo. 1915. 676-678. 1. 95 Vita a magyar történeti forráskiadás helyzetéről és feladatairól. Századok, 1961. 205—215. 1.
