Századok – 1971

Közlemények - Gál István: Gibbon a magyar történelemről 70/I

GIBBON A .MAGYAR TÖRTÉNELEMRŐL 79 legyőzhetetlen lándzsáját ragadta kezébe és Szent Mór thébai prefektus zászlaját lengette. Legszilárdabb hitét azonban a szent lándzsába helyezte,5

4

amelynek szárába a szent kereszt szögeit verték, ezt apja kényszeritette ki Burgundia királyától hadművészetével és a tartomány ajándékaként. A magyarokat frontális támadásra várták; ezek titokban átkeltek a Lech folyón, Bajorország egyik folyóján, amely a Dunába szakad; a keresztény haderő gerincét megfordították; elzsákmányolták felszerelésüket, Csehország és Svábia légióit szétzilálták. A csatát a frankok szedték rendbe, akiknek hercege, a vitéz Konrád egy nyíltól megsérült, amikor fáradtan lepihent ; a szászok saját királyuk szemeláttára harcoltak; az ő győzelme érdemben és fontosságban bizony felülmúlt mindent, minden győzelmet az utolsó 200 évben. A magyarok vesztesége menekülés közben nagyobb volt, mint a küzdelemben; Bajorország folyói bekerítették őket és elkövetett kegyetlenkedéseik kizárták őket a kegyelem reményéből. Három fogoly hercegüket Ratisbonban felakasztották, a foglyok sokaságát lemészárolták, vagy megcsonkították, a menekültek, akik haza mertek menni országuk színe elé, örökös szegénységre és gyalázatra ítéltettek.5

5

A nemzet lelkét megalázták. Magyarország legjárhatóbb szorosait ezután árokkal és töltéssel erődítették meg. Az ellenség mértékletességet és békevágyat sugalmazott; a Nyugat rablói megállapodott életben nyugodtak meg és a következő nemzedéket egy józan fejedelem arra tanította, hogy sokkal többet lehet elérni a termékeny talaj terményeinek növelésével és cseréjével. Az ősi törzsök, a türk vagy finnugor vér, szittya és szláv eredetű új telepesekkel keveredett ;m

Európa valamennyi országából erőteljes és szorgalmas foglyok ezreü hozták be;5

1

és Geiza egy bajor hercegnővel való házassága után Germánia nemeseinek tisztségeket és birtokokat adományozott. Geiza fiát királyi címmel ruházták fel és az Árpádház 300 évig uralkodott M agyarország királyságában. A szabadnak született barbárokat azonban nem kápráztatta el a gyémántos korona fénye, és a nép ragaszkodott elidegeníthetetlen jogához, hogy ő válassza, buktassa és büntesse meg az állam örökletes szolgáit." I. István, a keresztes hadjáratok és a tatárjárás. „A normannok, a magyarok és az oroszok, írja Gibbon, megtanulták, hogy testvéreiket megkíméljék és földjüket megműveljék. Az egyház befolyására a törvény és a rend megszilárdítása előbbre haladt. A földkerekség elmaradt vidékein bevezették a művészet és tudomány elemeit.TM Az 1000. évben Szent István követei Szilveszter pápától elnyerték a Magyarország királya címet, egy görög műhelyben készült koronával együtt. Ez a lengyel fejedelem részére készült; de a lengyelek saját bevallásuk szerint még túl barbárok voltak ahhoz, hogy kiérdemeljék az angyali vagy apostoli koronát,"59 Egy későbbi helyen I. István megtérését a német és bizánci területek közötti összeköttetés biztosításában méltatja: „Magyarország megtérése biztos közlekedést nyitott Germánia és Görögország között. Szent István, országának apostola, kegyességével megkönnyítette és átsegítette zarándok testvéreit. Jeruzsálemben monostort is alapított."6

0

A keresztes hadjáratok Magyarországot átszelő útvonalai alkalmat adnak neki arra, hogy a Kárpát-medence kora középkori földrajzát ecsetelje: „Ausztria és a bizánci császárság központjának határai között a kereszteseknek 600 mérföldnyi területet kellett átvágniok; Magyarország1

és Bulgária vad és elhagyatott vidékeit. A föld termékeny volt és folyók szelték keresztül; abban az időben 64

Ld. Baronius: Annal. Eecl. 929-ből 2 5. Krisztus lándzsájáról a legjobb forrás I.iutprand (IV. 12 fej.), Sigebert és Szt. Gellért cselekedetei; a többi katonai kegytárgy Beda Gesta Anglorum-ának (II. 8. fej.) szavahihetőségétói függ. 55

Katona: Hist. Duciim. Hung. 500. es köv. 1. "Ezek között a telepesek között a következőket különböztetjük meg: 1. A kazárok (Chazars vagy Cabari), akik a magyarokhoz vándorlásuk során csatlakoztak (Constant: De Admin. Imp. 39 — 40, 108 — 109. 1.). 2. A jászok, morvák és székelyek (Jazyges, Moravians, Siculi), akiket itt találtak az országban; az utóbbiak talán Attila hunjainak maradványai és az országhatárok védelmével volt-ak megbízva. 3. Az oroszok (Russians), akik, akár a svájciak Franciaországban, általános nevet adtak a királyi futároknak. 4. A bulgárok (Bulgarians), akiknek vezetőit 956-ban hívták meg „cum magna multitudine Hismahelitarum". Vajon ezek közül a szlávok (Sclavonians) közül követte-e valamelyik a mohamedán vallást? 5. A besenyők (Bisseni) és kunok (Cumans), a besenyők (Patzinacitee), az uzok (Uzi), a kazárok (Chazars) és mások kevert sokasága, akik az Alduna vidékén szóródtak szét. A 40 000 kun utolsó csoportját a mgyar királyok befogadták és megtérítették, akik ebből a törzsből egy új királyt kaptak. (Pray: Diss. VI — VII. köt. 109-173. 1.; Katana: Hist. Crit. 95-99, 252-264, 476, 479-483. és köv. 1.) 57 Christians autem, quorum pars major populi est. qui ex omni parte mundi illuc tract! sunt captivi etc. Ez Piligrinus, a Magyarországba érkező első hittérítő szava 973-ból (Hist. Crit. 517). Érdemes Mosheim History of the Church с. kitűnő müvének latin szövegét vagy angol fordítását megvizsgálni ezekre a századokra vonatkozóan. 51

Az 1000. évben Szt. István követei Sylveszter pápától elnyerték a Magyarország királya címet egy görög műhelyből származó diadémmal együtt. Ez Lengyelország fejedelmének készült; de a lengyelek saját bevallásuk szerint még túlságosan barbárok voltak ahhoz, hogy kiérdemeljenek egy angyali és apostoli koronát (Katona: Hist. Crit. 1. köt. 1-20. 1.). Franciaország, Anglia, Skócia, Kasztilia. Aragónia, Navarra, Svédország, Dánia és Magyarország királyai közül az első három régebbi mint Nagy Károly; a következő hármat kardja hozta létre, az utolsó hármat pedig megkeresztelkedése; és ezek közül egyedül Magyarország királyát tisztelték meg vagy alázták meg pápai koronával. 60

Szt. István követei a regnum oblatum, debitam obedientiam tisztelettudó kifejezéseket használták, ezeket. VII. Gergely túl mereven értelmezte; a magyar katolikusokat pedig nyomasztotta a pápa szentségének és a korona függetlenségének ellentéte. (Katona: Hist. Crit. I. köt. 20- 25., II. köt. 304, 346, 360. stb. 1.) 11

Ld. Freisingeni Ottó kortárs-leírását Magyarországról (Gesta Friderici II. köt. 31. fej. lelőhelye: Muratori: Script. Kerum Italicarum VI. köt. 665-666. 1.).