Századok – 1971

Történeti irodalom - Erlanger; Philippe: Clemenceau (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 812/III–IV

TÖRTÉNETI IRODALOM 813 A párizsi egyetemi hallgató már politikai lapot szerkeszt, tüntetéseket szervez, érdeklődik a munkásság problémái iránt, nagy hatással van rá Blanqui, majd Londonban Stuart Mill, Herbert Spencer; s ha az élmény megrendíti is, büszkén vállalja 1862-es bebörtönöztetését. Köztársasági ideálját keresi az Egyesült Államokban tanulmányai befejezése után, s noha sok tekintetben csalódik, e korai ismeretségek és ismeretek a háború és a békekonferencia idején különösen jól kamatoznak majd neki. (Ld. pl. 561. 1.) Politikai karrierje 1870-ben, az általa annyira gyűlölt III. Napóleon bukásával kezdődik. 1870—71 minden francia számára sorsdöntő élmény s a kényszerű állásfoglalás ideje; az Clemenceau számára is, aki rendkívül energikusan szervezi a köztársaság védelmét, a XVIII. kerület első tisztviselője, bekerül a nemzetgyűlésbe, 1871-ben a Montmartre maireje lesz. Mint radikális polgári politikus őszinte híve a köztársaságnak, a reformoknak, de elutasítja a Kommünt: a munkások leszerelését követeli, vidéken szervezkedést indít. A munkásság ereje, a polgárság gyengesége, a poroszok sikere oly mélyen megrendítik, hogy a nagy politikától visszavonul egy időre, orvosi rendelőt nyit, ahová az ,,alsóbb néposztályok" járnak. 1875-ben azonban a választásra már kész programmal áll elő (alkotmány revízió, egyház és állam elválasztása, szociális reformok, sajtó- és szervezkedési szabadság, a válás intézményének bevezetése stb.). A kortárs polgárok előtt már e program is a 71-es barikádokat idézi, s amikor mint képviselő amnesztiát követel a kommünároknak, igaztalanul forradalmisággal vádolják. Clemenceau a radikálisok vezére, a köztársasági baloldal vezetője. Vadul ostorozza a parlamenti munkát megbénító frakcióharcokat, miközben maga is teljes energiával vesz részt bennük; de kikel a nagy gazdasági fellendülésből következő gazdasági visszaélések, a prosperitás szűkkörű1

haszonélvezői ellen; a munkásnak a munkáltatóval szembeni jogainak törvényes biztosítását, a gyermekmunka korlátozását, a nagyvállalatok, a vasút stb. hasznának közcélú lefölözését, a klérus, a szenátus és a hadsereg visszaszorítását követeli. Erlanger világosan rámutat, hogy Clemenceau nem akar kommunizálni, nem akar osztályharcot, éppen ellenkezőleg, annak elkerülésére törekszik. Ezért kerül szembe Marx-szal és a munkásosztállyal. A 80-as évek második fele a sikerek s a nagy politikai harcok ideje, a „boulangerizmus" szakasza egyike a legaktívabb periódusainak. Politikai tevékenységének másik vonala szintén szembeállítja polgári kortársai nagy részével. Clemenceau ellene van a gyarmatosításnak, az oda befektetett összegeknek, mert tényleges francia érdekeknek a belső megerősítést tekinti —- Németországgal szemben. Nyíltan és a tőle megszokott keménységgel, szenvedélyességgel tagadja, hogy a gyarmatosítás civilizációs küldetés; azt csak hatalmi, anyagi, politikai akciónak hajlandó tekinteni. A 90-es évek eleje ismét kényszerű visszavonulást hoz: Clemenceau elszigetelődik, a Panama-botrány közvetlen munkatársát, lapja financiális helyzetét is érinti, az 1893-as választáson megbukik. A radikálisok vezetője Léon Bourgeois lesz. Ekkor elmélyíti és véglegesíti baráti kapcsolatait olyan művészekkel, közéleti személyiségekkel, mint Goncourt, Monet, Rodin, Carnière, Daudet, Zola. Lapot szerkeszt, politikai, filozófiai cikkeket ír, bár Erlanger szerint is nagy szónok és rossz író, filozófusként pedig gyakran zavaros és deklamáló. A Dreyfus-ügy ismét visszahozza a politikai életbe. A könyv egyik legsikerültebb korrajz részlete, ahogyan a Dreyfus-botrány társadalmi-politikai-közgondolkodási egész problematikáját elénk tárja. Clemenceau — Zolával együtt — elszántan veti be magát Dreyfus oldalán, akit véglegesen majd az ő belügyminisztersége idején mentenek fel. De ez még mindig csak epizód, ha nem is lényegtelen; a visszavonultság még tart. Az imádott Görögországba utazik, majd Angliába látogat, ahol régi barátság fűzi össze Joseph Chamberlainnel. 18 Századok 1971/3—4.