Századok – 1971

Történeti irodalom - Perkin; Harold: The Origins of Modern English Society 1780–1880 (Ism. Frank Tibor) 809/III–IV

81Ü TÖRTÉNETI IRODALOJÍ 810 révén lényeges kérdésekre ígér új választ, hanem mert — úgy tűnik — a sorozat szerkesztőjeként egy már jelentős eredményt felmutató történész-kör elméleti-módszertani elképzeléseit érvényesíti és összegzi. Perkin maga már egy 1962-ben megjelent tanulmánykötetben megfogalmazta a társadalomtörténetírás elvi alapjait és célkitűzéseit. Véleménye szerint a társadalomtörténet „a teljes történelem — társadalmi szempontból", ,,a társadalmat mint társadalmat tekinti, s a társadalmi tevékenységgel és intézményekkel mint olyanokkal foglalkozik", azaz lényegesen több, mint „valamely közösség mindennapjairól készített beszámoló" (H. P. R. Finberg, ed.: Approaches to History; London, 1962. 54—56. 1.). Alább ismertetendő munkája elveinek valóra váltása és egyben gyakorlati igazolása is kíván lenni. A tanulmány a XIX. századi Anglia társadalmának kialakulását és jellegzetes vonásait tárja fel. Alaptétele az a közismert tény, hogy az ipari forradalom Angliában társadalmi forradalom volt, társadalmi okokkal ós társadalmi következményekkel. Ennek megfelelően a szerző a kötet első részében megvizsgálja, hogy milyen hatást gyakorolt a „régi Anglia" sajátos társadalmi struktúrája az iparra és a gazdasági fejlődés egészére; a kötet — jóval terjedelmesebb — második részét pedig a fordított irányú hatás elemzésének szenteli, azaz az iparosodásnak a társadalom jellegére és szerkezetére tett hatását elemzi. Az első fejezet a „több mint ipari forradalom" jellegzetességeit foglalja röviden össze, és választ keres arra a kérdésre, hogy miért éppen Angliában következett be az első ipari forradalom. Miután sorraveszi azokat a földrajzi, technikai, gazdasági, politikai, filozófiai és vallási okokat, melyeknek mind részük volt az ipari forradalom előidézésében, a kérdésre adott végső válasza mégis az, hogy „a történelem egyetlen spontán ipari forradalma azért következett be Angliában, mert mindazon országok közül, melyek birtokában voltak a szükséges gazdasági erőforrásoknak és pszichológiai attitűdöknek, egyedül Anglia rendelkezett a spontán ipari forradalom kialakulásához kellő, megfelelő társadalommal" (16. 1.). A második fejezet ennek a „régi" társadalomnak a rajzát adja. Felfogása szerint a XVIII. századi angol társadalom „osztálynélküli" társadalom, melynek hierarchikus szerkezete a tulajdon és a patronázs kettős elvén alapult. A posztfeudális Angliában a társadalmi státus a tulajdon függvénye volt, a tulajdon a társadalmi etruktúra „építésze" lett. A tulajdon ugyanakkor a patronázs rendszerével befolyásolni tudta azokat a társadalmilag fontos pozíciókat is, melyek helyzete elvben nem függött volna közvetlenül a tulajdonviszonyoktól. Perkin érzékletes elemzéssel mutatja be a patronázsnak mint a társadalmi szerkezet egyik legfontosabb kohéziós erejének működését. A „régi társadalom" jellemzéséül végezetül kifejti, hogy itt egy két irányban is „nyílt" nemességről volt szó. A XVIII. századi angol társadalom politikai stabilitásának alapját annak „dinamikus egyensúlyában" látja. Perkin kiemeli: az ipari forradalmat megelőző hosszú időszakban Anglia képes volt jelentős gazdasági növekedésre anélkül, hogy a társadalmi szerkezetben alapvető változás következett volna be. A harmadik fejezetben ezután arra keres választ, hogy mi történik, ha e dinamikus egyensúly megrendül és a stabilitás erői egyszerre a változás erőiként kezdenek hatni. Itt a szerző az eredeti kérdésfeltevés nyomán részletesen vizsgálja az ipari forradalom társadalmi okait. Gazdag példaanyag illusztrálja azt a tételét, hogy a gyors iparosodás számára kedvező politikai éghajlat, elsősorban az angol birtokososztálynak a társadalom egészéhez fűződő sajátos viszonyától függött. Perkin a számára leglényegesebb kérdést abban jelöli meg, hogy milyen szerep jutott az angol társadalmi struktúrának az iparosodás szempontjából döntő gazdasági tényezők működésében. Előbb a földbirtok és a birtokosok szerepét világítja meg, majd rátér a tőke kérdésére, amit a munkaerő és a szükségletek problémájának tárgyalása követ. Végkövetkeztetése az, hogy bármely szemszögből vizsgáljuk is az ipari forradalom kialakulásának okait, azt kell látnunk, hogy végül is az angol tár-