Századok – 1971

Történeti irodalom - Perkin; Harold: The Origins of Modern English Society 1780–1880 (Ism. Frank Tibor) 809/III–IV

TÖRTÉNETI IRODALOJÍ 809 latos értesülések. Nem meggyőző az, amit a cári külpolitika modern indítékairól: az orosz burzsoázia expanzív törekvéseiről olvasunk. Ügy érezzük, hogy a téma szovjet klasszikusa, Szkazkin, akivel a szerzőnő vitatkozik, ebben a tekintetben közelebb jár az igazsághoz. A probléma egészéhez való hozzáállás, az „elidegenedés" kutatása sem egészen szerencsés. Jobb lett volna talán a negyedszázados tartós együttműködés alapjainak feltárására koncentrálni. Amit ebben a vonatkozásban orosz részről kapunk, nem eléggé meggyőző: a német import csökkent ugyan Oroszországban, de a nyugati szomszéd így is a legfontosabb gazdasági partner maradt, az orosz társadalmi-politikai körökben pedig a németellenesség a berlini kongresszus után is volt olyan erős, mint a bolgár válságot követően. Az együttműködés megszakadása végül is nem Oroszországon, hanem Németországon múlott. A szóleskörű orosz levéltári anyagra épített, kitűnő bibliográfiával ellátott könyvet kritikai észrevételeink ellenére jelentős teljesítménynek tartjuk, amely a legkevésbé ismert területen, az orosz külpolitika vonatkozásában nyújt értékes információkat. DIÓSZEGI ISTVÁN HAROLD PERKIN: THE ORIGINS OF MODERN ENGLISH SOCIETY 1780—1880 (London, Routledge & Kegan Paul; Toronto, University of Toronto Press. 1969. XIV, 465 1.) A MODERN ANGOL TÁRSADALOM KEZDETEI 1780—1880 A társadalomtörténet problémái egyre nagyobb érdeklődést keltenek az angol történetírók körében. Nem mintha az angol társadalmi fejlődésnek nem akadtak volna jelentékeny kutatói már eddig is: G. M. Trevelyan, R. H. Tawney vagy Asa Briggs munkássága a modern angol történetírás társadalmi érdeklődésének kiemelkedő eredményeit jelzi. Az elmúlt évtized azonban egész kutatói gárdát mozgósított a társadalomtörténet sokarcú problematikájának tanulmányozására, és az új kutatók az úttörő tudósok eredményeire támaszkodva, sokszor közvetlenül azok tanítványaiként hozzáláttak az angol fejlődés egyes szakaszainak, meghatározott mozzanatainak módszeres, korszerű feldolgozásához. A kiszélesedő és elmélyülő társadalomtörténeti érdeklődés terméke az a — ma rnár másfél tucat művet számláló — sorozat is, amely Studies in Social History címmel a 60-as évek folyamán látott napvilágot. A változatos tematikájú kötetek az angol történelem sok fehér foltjának feltérképezésére vállalkoztak. U. R. Q. Henriques a vallási türelem kérdéseinek alakulását követi nyomon Angliában 1787 és 1833 között; W. H. G. Armytage az angol utópikus kísérletek történetét dolgozza fel 1560 és 1960 között; G. E. Mingay és F. M. L. Thompson az angol földbirtokos társadalom képét rajzolja meg a XVIII., illetve a XIX. században. Külön tanulmányt szentel a sorozat az angol zene társadalomtörténetének (E. D. Mackerness), a vásárlás történetének (D. Davis), a renaissance Anglia nevelésügyének (K. Charlton), vagy a Tudor- és Stuart-idők szállítás- és közlekedésügyének (J. Crofts). E néhány példa elegendő bizonyítók arra, hogy igényes, sokoldalú vállalkozásról van szó. A sorozat szerkesztőjének, Harold Perkin lancasteri egyetemi tanárnak legutóbb megjelent kötete pedig arra is következtetni enged, hogy itt egy többé-kevésbé azonos körhöz tartozó történetírói csoport adja közre műveit. Perkin professzor tanulmánya ezért is megkülönböztetett figyelmet érdemel: nem csupán mert témaválasztása