Századok – 1971

Történeti irodalom - Cvetkova Bisztra: Pametna bitka na narodite (Ism. Niederhauser Emil) 805/III–IV

TÖRTÉNETI IRODALOJÍ 805 Hroch azt tartja könyve fő tanulságának, hogy az európai kis népek nemzeti mozgalmai önálló gazdasági-társadalmi struktúrával, önálló fejlődési törvényszerűségekkel rendelkezve alakultak ki, magukon viselve a különös vonásokat, nem függetlenül azonban azoktól a törvényszerűségektől, amelyek (ideológiailag, gazdaságilag-társadalmilag) a nemzeti önállóság kibontakozásához — a XVIII. és a XIX. században — általában elengedhetetlenek. Ügy véljük, a különös hangsúlyozása mellett az általános törvényszerűségek vonásai erősebben kaphattak volna hangot Hroch könyvében; főleg ha figyelembe vesszük, hogy e kisnépek nemzeti fejlődési irányai mily tendenciákat mutattak később, mily államalakulatok részeivé és részeseivé váltak az utóbbi félévszázadban. Ezt a hiányt nem pótolják az egyébként helyes, szükséges, a nemzeti kibontakozást megmagyarázó szociális táblázatok sem. Bizonyos egyenetlenség jelentkezik tehát a módszerben (az általános ós a különös között); még akkor is, ha — mint megállapíthatjuk -- maximálisan él a szerző a komparatív módszer lehetőségeivel. Az első fejezetben az általános van fölényben; a másodikban az analízis túlsúlya érvényesül. A harmadikban törekszik arra, hogy összegezést nyújtson, összehasonlítólag vizsgálva a nemzeti fejlődós egyes periódusaiban a tárgyalt kisnépek burzsoáziáját, kispolgárságát, a „honoráciorokat", a hivatalnokokat, a klérust, a tanári ós a tanítói kart, a diákokat, másfelől a várost ós a falut, gazdagokat és szegényeket, az öregek és a fiatalok nemzedéki szembenállását; ismét másfelől a területi és nyelvi jellemvonásokat. Véleménye szerint e népeknél a nemzetté-válás folyamata a XIX. század középső harmadára befejeződött (ekkor már „késznek" tekinthető nemzetekként állnak a kutató előtt). Hroch könyve figyelemreméltó hozzájárulás a nemzeti kérdésről folyó tudományos vitához. KOVÁCS GYŐZŐ BISZTRA CVETKOVA: PAMETNA BITKA NA NARODITE (Varna, Dárzsavno izd. 1969, 291 1.) A NÉPEK EMLÉKEZETES CSATÁJA Bisztra Cvetkova az utóbbi másfél évtizedben egyre több és jelesebb munkát publikáló bolgár történész-turkológusok csoportjának tekintélyes tagja, a balkáni török uralom gazdasági, társadalmi ós közigazgatási berendezésének kérdéseit vizsgálta eddig jónéhány dolgozatában. Ez az összefoglalása a várnai csata 525. évfordulójára jelent meg. A szerző a későbbi irodalom tekintélyes részét is feldolgozva (a magyarból persze nagyjából az idegen nyelven megjelentet) jórészt az eredeti forrásokhoz visszanyúlva mutatja be a várnai csata előzményeit ós jelentőségét. Már előszavában utal arra, hogy nem egy nép vagy egy ország szempontjából kívánja tárgyát vizsgálni, hanem egyetemes történeti szempontból. A szándékot feltétlenül és örömmel kell üdvözölnünk, megvalósítása is egészben sikerültnek mondható. Az első fejezet a balkáni népek törökellenes harcait mutatja be a XIV. század derekától a várnai csata előtti évekig, a bolgárok, szerbek, bosnyákok, horvátok, albánok és románok erőfeszítéseit és Bizánc kísérleteit törökellenes koalíció létrehozására. Ez a fejézet zömében diplomáciai ós hadtörténet, drámai erővel mutatja be a megújuló összefogási kísérleteket, az elszalasztott alkalmakat (különösen Bajazid angorai veresége után), az egyre fenyegetőbben közeledő végzetet.