Századok – 1971

Történeti irodalom - Dejiny Slovenska. I. Od najstaršich ćias do roku 1848. REd. L’udovít Holotík; JánTibenský. II. Od roku 1848 do roku 1900. Red. L’udovít Holotík Julius Mésároš (Ism. Niederhauser Emil) 801/III–IV

802 TÖRTÉNETI IRODALOJÍ 802 illetően is bekövetkezett bizonyos változás: a második kötet nem sokkal több, mint fél évszázad történetét jóval terjedelmesebben tárgyalja, mint az őstörténettől a feudalizmus végórájáig az egész fejlődést tárgyaló első, tehát a változott elképzelés még alaposabb, részletezőbb ós elmélyültebb ábrázolás igényét mutatja. Nyilván a hátralévő két (esetleg három) kötet a második kötethez lesz hasonló, s ebben az esetben az első kötet lényegesen bővített új kiadása ad majd egységes koncepciójú munkát a szlovákok történetéről. A terjedelmen túlmenően a marxista alapállás és az utóbbi évtizedek hazai és külföldi kutatási eredményeinek a felhasználása teszi jogosulttá az I. kötet bevezetőjének azt a megállapítását, hogy ez az első tudományos szintézise Szlovákia történetének. A koncepciót illetően azt is kifejti ez az előszó, hogy a kötet nem államtörténetet kíván adni, bár a magyar uralom idején természetesen figyelemmel van egész Magyarország fejlődésére, különösen politikai történetére, de elsősorban mégis a szlovák dolgozó nép történetét nyújtja, osztályharcát és kulturális fejlődését. Az etnikai és territoriális elvet bizonyos mértékig kombinálja, a Szlovákia területén élő egyéb nemzetiségek életét is figyelembe kívánja venni. Az első két kötetben persze, már csak a szlovák terület korabeli helyzetére való tekintettel is, ezt a szempontot kevésbé érvényesítették, inkább csak a városi német lakosságról esik szó, kevésbé a terület magyar népességéről. Szélesebb keretnek, mint már az előszó kifejti, Csehszlovákia történetét kell tekinteni, tehát a tárgyalt korszakokban nagy figyelmet fordítanak a szlovák—cseh kapcsolatokra. Az I. kötet öt nagy részre osztva tárgyalja Szlovákia történetét. Az első az őskort, a kőkorszakbeli kultúráktól keltákon, germánokon és római birodalmi hatáson keresztül a IV. század végétől betelepülő szláv ősközösségi társadalom bomlásáig. A második rész a korai feudalizmus korszakát tárgyalja (IX—XII. század), ezen belül részletesebben a nagymorva állam fejlődésót, s azután a magyar hódítást. Megállapítja, hogy Szlovákia északi ducatusként, amelynek címere a kettős kereszt volt, továbbra is megtartott bizonyos önállóságot a korai feudális magyar államon belül. A harmadik rósz a feudalizmus fejlődésót mutatja be 1526-ig, a feudális széttagoltság koránál kiemeli Csák Máté uralmát, amikor Nyugat-Szlovákia gyakorlatilag független volt a magyar államtól. Részletesen ismerteti a kötet a XIV. századi gazdasági fejlődést, elsősorban a városfejlődés kibontakozását, hangsúlyozva azt, hogy a német telepítésű városokban is hamarosan megjelenik a szlovák elem. Ugyancsak részletesen foglalkozik a kötet a huszita mozgalom, utána pedig a cseh testvér-mozgalom szlovákiai hatásával, a Jagelló-korszakban pedig az 1514-es parasztháborúval és az 1525—26-os bányászfelkeléssel. A XVI—XVIII. századot tárgyaló rész ,,A feudális viszonyok kiéleződése" címet viseli, gyakorlatilag egy-egy évszázadot tekint át egy-egy fejezet, hangsúlyozza, hogy a magyar, tatár és török betörés egyaránt nagy pusztításokat okozott az országnak. A következő században kiemeli, hogy a török szomszédságnak, ill. a magyar szomszédság megszűntének volt bizonyos pozitív hatása, mert elősegítette az önálló szlov ák kulturális fejlődést. A politikai történetben a rendi felkelések állnak az előtérben (a Rákóczi-felkelést is a XVII. századi felkelésekkel együtt tárgyalja), ezeknek kizárólagosan rendi jelleget tulajdonít, ill. arra utal, hogy a protestánsok vallásszabadságát némiképp elősegítették. A XVIII. századi fejezet kimutatja az úrbérrendezés viszonylagos pozitívumait, s II. József reformjait is kedvezően ítéli meg. A kötetnek mintegy harmadát kitévő utolsó rész foglalkozik a feudalizmus válságával és a szlovák nemzeti megújulási mozgalommal, két fejezetben, közülük az első bevezetőben áttekintést ad a korszak európai történetének fő vonásairól is. Itt természetesen a megújulási mozgalom tárgyalása áll az előtérben, kiemelve azt, hogy ez a mozgalom nem egyszerűen visszahatás volt a magyar nemesi reformmozgalomra, hanem az általános európai fejlődés része.