Századok – 1971

Történeti irodalom - Dejiny Slovenska. I. Od najstaršich ćias do roku 1848. REd. L’udovít Holotík; JánTibenský. II. Od roku 1848 do roku 1900. Red. L’udovít Holotík Julius Mésároš (Ism. Niederhauser Emil) 801/III–IV

TÖRTÉNETI IRODALOJÍ 801 Kritikai megjegyzéseket, további megoldandó kérdéseket vagy hiányokat éppen az a munka szokott kiváltani, amelyik gondolatébresztő, önálló koncepciójú, új mondanivalójú. Markov könyve éppen ilyen jellegű, azért adott alkalmat rá, hogy még történész szempontból is továbbgondoljuk az általa felvetett kérdéseket. A történész recenzens csak örömmel állapíthatja meg, hogy érdemes, jó munkát állt módjában elolvasnia. Nagyon is kívánatos volna, hogy a szerző az itt felvetett gondolatokat még tovább, részletesebben fejtegesse ki eljövendő kutatásai során. NIEDERHAUSER EMIL DEJINY SLOVENSKA. I. OD NAJSTAR§ÍCH CIAS DO ROKU 1848. RED. EUDOVÍT HOLOTÍK, JÁN TIBENSKV. II. OD ROKU 1848 DO ROKU 1900. RED. EUDOVÍT HOLOTÍK, JÚLIUS MÉSÁRO§ (Bratislava, 1961—1968, 580 1., 20 tb.; 656 1., 32 tb.) SZLOVÁKIA TÖRTÉNETE. I. A LEGRÉGIBB IDŐKTŐL 1848-IG. II. 1848-TÓL 1900-IG Amikor az 1950-es évek végén megindidt a Csehszlovákia történetét felölelő Prehled éeskoslovenskyeh déjín c. munka kiadása, már megérlelődött az a gondolat, hogy ezzel párhuzamosan meg kellene írni Szlovákia történetét is, szélesebben, mint amennyire azt ez az összefoglaló munka lehetővé teszi. Eredetileg négy kötetre tervezték a munkát, a másodiknak az 1848—1918-as korszakot kellett volna felölelnie, a harmadiknak 1918 — 1945 történetét, a negyediknek pedig a felszabadulás utáni időszakot. Az első kötet viszonylag hamar el is készült, a korszak szakembereinek széleskörű bevonásával, a régészeti fejezeteket E. Vlcek, B. Novotny, A. Tocík, J. Pavlík, B. Benadík, T. Kölnik és J.Kudlácek írta meg, a középkori fejezeteket 1526-ig P. Ratkos és A. Gácsová, a XVI. századot P. Ratkos, a XVII. századot P. Horváth, a XVIII. századot J. Tibensky, az 1790—1848-as korszakot J. Dubnicky. A második kötet nagyrészt J. Mésáros munkája, F. Bokes a 48-as fejezetek egy részét, P. Hapák a munkásmozgalmi fejezeteket írta, a kultúrtörténeti fejezeteket pedig F. Bokes mellett O. Öepan, St. Smatlák, L. Burlas, A. Petrová-Pleskotová és E. Torán. A munka nemcsak terjedelmében jelenti eddig a legnagyobb ós legjelentősebb összefoglalást a szlovák történetről. A múlt század végén kifejlődő szlovák polgári történetírás első komoly szintézise Július Botto könyve volt (A szlovákok. Nemzeti öntudatuk fejlődése címmel). A fasiszta szlovák állam hivatalos koncepcióját, egyaránt magyar-és csehellenes éllel Frantisek Hrusovsky akkoriban több kiadásban megjelent egy kötetes összefoglalása fejtette ki. Már a második világháború után jelent meg a nagy erudícióval jelentkező, sajnos éppen nemrégiben elliúnyt szlovák történész, Frantisek Bokes nagyjából polgári demokratikus szemléletet tükröző, ha nem is minden nacionalizmustól mentes Szlovákia története (az ő közreműködésével készült, mint láthattuk, az itt ismertetett munkának II. kötete). A készülő összefoglalás téziseit a szlovák történészek már korábban kiadták nyomtatásban, mintegy vitára bocsátva a nagy szintézis elkészülte előtt. Ezek a tézisek persze már marxista koncepciót nyújtottak, de tézis-jellegüknél fogva csak a kifejtés elveit és irányait mutathatták be, nem magát a teljes történetet. Ezek igen röviden (s nem térve ki az emigrációban 1945 után nyugaton kiadott munkákra) ennek az eddig megjelent két kötetnek az előzményei. A kötetek kiadása közti nagy időbeli különbség már önmagában is arra utal, hogy közben a munka koncepcióját