Századok – 1971
A történelemoktatás kérdései - Tadeusz Slowikowski: Tankönyvek; kézikönyvek a történelemtanításához Lengyelországban a XIX. század első felében 770/III–IV
TÖRTÉNELEM T Л N KÖN Y V E К LENGYELORSZÁGBAN 783 réteg, vagy bizonyos európai nagyhatalmak. Az ily módon széleskörűen felfogott történelemnek az emberi dolgok körébe kell zárkóznia, méghozzá ,,az emberi értelemmel felfogott és nem természetfeletti hatalmak által irányított dolgok körébe". Az „Egyszerű történetek"-be, amit a tanulóifjúság számára könnyen érthetővé tettek, népszerűsítő jellegük miatt szükségszerűen be kellett iktatni a republikánus és a szabadságmozgalmi kérdéseket is. Továbbá Lelewel demokratikus nézetein belül bizonyos egybehangolást a fentiek tekintetében, mert a mű a tárgyalt eseményekben, kérdésekben lehetővé teszi az egyéni kapcsolatok, nézetek felszínre hozását ós teltárását. A nagy tudós magatartása tűnik ki ebből, akinek munkája önálló tanulmányok eredménye s nézetei döntően eltérnek az ebben az időben általában elfogadottakétól. Haladó ember nézetei ezek, aki az igazság talaján áll, és csakis a történelmi igazságén, mert a lengyel nép felemelkedése mellett megmutatja bukásait, analizálja ezek okait, bemutatja a jogfosztott osztályok sérelmét és elnyomatását, s kertelés nélkül rámutat a Lengyelországhoz ellenségesen viszonyuló szomszédokra. A történelmi tematika ilyen sokoldalú felfogása, a politikai események ügyes összekapcsolása a társadalmi-gazdasági viszonyokkal, a kulturális élet jelenségeinek, a közoktatás helyzetének, a mindennapi élet elemeinek a bemutatása, ez az akkori időben merészen új volt egy iskolai tantárgy tárgyalásában és teljesen eltér a sztereotip, egyedül kronológiailag felfogott eseményektől — más ilyen fajtájú tankönyvekkel szemben. Még egy momentumra kell figyelmet fordítanunk, mégpedig a tárgyalt történelmi tények és jelenségek kölcsönös viszonyára és kapcsolatára. A következő szövegrészletben a szerző nagyon közvetlen módon mutat rá annak a politikai helyzetnek az értékelésére, amelyben Lengyelország a XVII. és XVIII. század fordulóján volt: „Ne vegyétek tőlem rossz néven és ne sajnáljatok kedves gyermekeim azért, hogy nektek oly sok borzalmasat elmondtam, hogy a III. Zsigmond által megszerzett győzelmek szomorú következményeire rámutattam, hogy alig említettem Szobieszki bécsi hadjáratát, mely Ausztriának ós nem Lengyelországnak hozott hasznot, hógy nem felejtettem el bemutatni a Szobieszki idején lezajlott nyugtalanságokat, mert igazságszeretetem nem engedte meg, hogy elhallgassak előttetek ilyen fájdalmas eseményeket. Igen részletesen ismertettem még Jan Kazimierz szerencsétlenségekkel tele uralkodását, továbbá a vereségeket, mert mindez hallatlanul befolyásolta Lengyelország bukását, mely abban az időben már kibontakozófélben volt." A fent idézett részlet az „Egyszerű Történetek"-ből a szerző előadásának rendkívüli közvetlenségéről tanúskodik. Kiváló illusztráció is lehet ez ahhoz, ahogy Lelewel a gyakorlatban kifejtette követelményét, melyet azon történelem tankönyvek szerzőinek a nevében vetett fel, akik az alapismereti könyvekkel foglalkoztak. Ezeknek a tankönyveknek szerinte tiszta lengyelséggel írottaknak, egyszerű, könnyed, gördülékeny és világos előadásúaknak kell lenniük, terjedelmük inkább kevesebb, mint több legyen. Ezenfelül „az események felsorolása" se alacsony, se pedig túl magasan szárnyaló gondolatokat ne tartalmazzon, ami a gyermekfejek számára megnehezítené azok felfogását. Utolsó követelményként azt óhajtja, hogy a tankönyv nehéz és bonyolult tartalma a lehető legérthetőbb legyen az ifjúság számára, hogy „minden, ami az őszinte igazságon alapszik, pártatlanul, hűen és tökéletesen minden látszat elkerülésével nyerjen közlést. Ügy, hogy az igazság megértése egyidejűleg tanítson és erkölcsös szellemben hasson." Ebbe a megfogalmazásba foglalta bele a XVIII. századbeli didaktikát, mégpedig az okosan felfogott didaktikát — mely előtérbe helyezi a történelem tanításában az oktatási célt s csak azután a tényleges nevelési célt. Részben Lelewel e didaktikai álláspontját illusztrálja az alábbi idézet is: 16*